Magyar Katolikus Lexikon > B > Bergson


Bergson, Henri (Párizs, Fro., 1859. okt. 18.-Clermont-Ferrand, Fro., 1941. jan. 4.): filozófus, a →bergsonizmus atyja. - 1900: a College de France tanára, 1914: a Fr. Akad. tagja. 1928: irod. Nobel-díjat kapott. A pozitivizmussal szemben újjáélesztette a metafizikát. Életfil-ja az egész eu. gondolkodásra hatott. - Művei m-ul: Tartam és egyidejűség. Hozzászólás Einstein elméletéhez. Ford. Dienes Valéria. Bp., 1923. (A Pantheon ismerettára) - Idő és szabadság. Tanulmány eszméletünk közvetlen adataiból. Ford. uő. Uo., 1925. (Fil. írók tára. Új sorozat.) (reprint Szeged, 1990) - Metafizikai ért-ek. Ford. uő. Uo., 1925. (uaz) - Teremtő fejlődés. Ford. uő. Uo., 1930. (Az Akad. fil. kvtára 2.) (reprint Bp., 1987) - A nevetés. Ford., s.a.r. Szávai Nándor. 3. kiad. Uo., 1986. (Gondolkodók) Cs.I.

Vértesi Frigyes: B. rendelmélete. Pécs, 1927. - Fischl Klára: B. tér és időelmélete. Bp., 1932. - Farkas Ignác: A test és lélek viszonya B. fil-jában. Debrecen, 1934. - LThK II:227. - Szabó 1999:166.