Magyar Katolikus Lexikon > B > Baur


Baur, Ferdinand Christian (Schmiden bei Cannstatt, 1792. jún. 21.-Tübinga, 1860. dec. 2.): teológus, az újabb tübingiai protestáns iskola megalapítója. - 1826-tól haláláig az egyh- és dogmatört. prof-a. A legbefolyásosabb 19. sz. prot. teol-ok egyike. Kezdetben az ortodox tübingiai isk. híve volt, de Schleiermacher hittani kérdéseit tanulmányozva megváltozott, s ezek szellemében írta Symbolik u. Mythologie der Naturreligion des Altertums (1-3. köt. Stuttgart, 1824- 25) c. művét. Döntő hatással volt rá Hegel vallásfil-jának megismerése. Schleiermachertől Hegelhez való fordulását jelzi Der Gegensatz des Katholizismus u. Protestantismus nach d. Prinzipien u. Hauptdogmen der beiden Lehrbegriffe (Tübingen, 1834) c. műve, amely szembeszállt J. A. Möhler Symbolik-jával. Kutatásának előterében ekkor a dogmatört. állt, amelyet két nagy művében tárgyalt: Die christliche Lehre von der Versöhnung in ihrer geschichtlichen Entwicklung. Tübingen, 1838; és Die christliche Lehre von der Dreieinigkeit u. der Menschwerdung Gottes. 1-3. köt. Uo., 1841-43. Erre következett 1847: a Lehrbuch der Dogmengeschichte. Schleiermacherral szemben ~ nem akarta a teol-t és a fil-t egymástól elválasztani. Amint Ph. K. Marheineke a hegelianizmus dogmatikusa, úgy ~ ennek egyh- és dogmatörténésze. J. S. Semler hatására ~ elfogadta, hogy az ősegyh. tanításban és felfogásban egymással szembenálló két irányzatra szakadt: a zsidóker-ekre, akiknek Péter, és a pogányker-ekre, akiknek Pál volt a vezérük. A zsidóker-ek a hit és a jó, a törvény szerinti tettek által való megigazulást , a pogányker-ek csak a hitből való megigazulást tanították. Az előbbinek zsidó-hierarchikus felfogása volt, a páli pogányegyh-nak ezzel szemben közösségi presbiteri rendszere. A 2. és a 3. sz: a két ellentétes irányzat általában egymáshoz hasonult, és ennek a kompromisszumnak az eredménye a kat. Egyh. Ezt az ált. kiegyenlítődést véli ~ az úsz-i kánon írásaiban is visszatükröződni. Kereste mindkét tendenciát, majd besorolta őket az ősker-ség fejlődési menetébe. Így oda jutott, hogy legtöbbjüknél elvetette az ap. eredetet. Csak 4 páli levelet (Gal, 1Kor, 2Kor, Róm) s az erősen judaizáló Jelenések kv-ét tartott eredetinek. Az összes többi úsz-i irat az ap-ok utáni időből, főképp a 2. sz-ból való. Ennek a sémának a keretében ~ dogmatört-ileg megalapozta az általa is elfogadott griesbachi föltevést, amely szerint a szinoptikusok közül Mk a legfiatalabb. Egyhtört. kutatásaiban az Egyh-nak, mint Isten és ember egységének ideájából indult ki. Az 5 köt-re tervezett műből csak az 1. és a 2. jelent meg ~ életében - beleszámítva a tervezetet: Epochen der kirchlichen Geschichtsschreibung. Tübingen, 1852. - Die christliche Kirche der ersten 3 Jahrhunderte. Uo., 1853. - Die christliche Kirche vom 4-6. Jahrhundert. Uo., 1859. - ~ nagyhatású isk-t alapított, amelyhez D. E. Strauss, E. Zeller, A. Schwegler, K. Planck, K. Köstlin, O. Pfleiderer és a külföldiek közül K. Holsten, A. Hildenfeld és egy ideig A. Ritschl is tartozott. Irod. találkozóhelyük a Zeller által alapított Tübinger Theologische Jahrbücher (1842-57) volt, amelyet 1858: a Hildenfeld által alapított Zeitschrift für wissenschaftliche Theologie (1858-1913) váltott fel. ~ nagy befolyása nemsokára egyre jobban háttérbe szorult; részben azáltal, hogy - mint K. A. Hase is - rámutattak az elmélet és a tört. valóság közötti ellentmondásokra, különösképpen azonban a korábban ~ követőjének számító A. Ritschl isk-ja révén. M.I.L.

LThK II:72.