Magyar Katolikus Lexikon > B > Batthyány


Batthyány Ignác, németújvári, gr. (Németújvár, Vas vm., 1741. jún. 30.-Kolozsvár, 1798. nov. 17.): megyéspüspök. - A gimn-ot Budán, Pesten és Nagyszombatban, a fil-t Grácban, a teol. 1 évét Nagyszombatban végezte. 1763. XI. 1: lett a CGH növ-e; teol. dr. 1766. III. 31: papként tért haza. 1767-80: egri knk., 1773: nagyprép., 1780. VI. 24: kinevezett, VIII. 12: megerősített, VIII. 28: fszt. erdélyi mpp., ekkor v.b.t.t. c- et is kapott. A →Batthyáneum és a gyulafehérvári csillagászati torony alapítója. Sírja a gyulafehérvári szegyh-ban. - Fm: Norma vitae cleri. Eger, 1780. (Beuvelet alapján) - Edictum episcopale circa regulationem cleri. Szeben, 1781. - Leges ecclesiasticae regni Hungariae. 1. köt. Károlyfehérvár, 1785., 2-3. köt. Kolozsvár, 1827. - Acta et scripta S. Gerardi episcopi Csanadiensis hactenus inedita cum serie episcoporum Csanadiensium. Károlyfehérvár, 1790. - Praerogativa episcoporum Transilv. in excelso regio gubernio. H.n., 1791. (Névtelenül) - Kz-ban maradt tört. műveit a Batthyáneumban őrzik. - Utóda 1799. III. 14: Martonfi József. 88

Schem. Trans. 1838:XLII. (71.) (s.v. Batthyán 1780. VI. 24-1798. XI: pp.); 1913:15. (s.v. Batthyan; 1780. VI. 28-1798. XI. 17: pp.) - Mendlik 1864:89. (s.v. Batthyáni; 1780-98: pp.) - Schem. Agr. 1868:34. (s.v. Battyán), 46. (s.v. Battyány) - Gams 1873:382. (1781. VI. 25-†1798: pp.) - Új M. Sion 1888:450; 1890:467. - Koncz 1892. - Pallas II:737 - Zelliger 1893:33. (s.v. Battyányi) - Szinnyei I:695. - Varjú Elemér: A gyulafehérvári B-kvtár. Bp., 1899. - Veress II:204. (s.v. Batthyán) - Schem. Trans. 1913:15. - Vorbuchner 1925:93. - KL I:162. - Temesváry 1931:20, 1932:23. - Gulyás II:718. - Bíró Vencel: Gr. B. I. Kolozsvár, 1941. - Jakubinyi 2004:31. (1781. VIII. 5: Eszterházy Károly szent pp-ké Egerben)

Batthyány József, németújvári, gr. (Bécs, 1727. jan. 30.-Pozsony, 1799. okt. 23.): érsek, bíboros. - B. Lajos nádor fia. A gimn-ot Kőszegen, a teol-t Nagyszombatban végezte, Prileszky János SJ magánnöv-e volt. 1751. V. 11: mondta első miséjét. 1752. I. 29: esztergomi knk., barsi főesp., rátóti prép., 1755: pozsonyi prép. 1759. V. 13: erdélyi mpp., XII. 2: Bécsben Migazzi Kristóf szent. pp-ké. 1760. II. 10: tartotta székfoglalóját, de Mária Terézia már V. 22: áthelyezte a kalocsai érsségre, a p. XII. 15: erősítette meg. - Rendezte a knk-ok anyagi helyzetét, 1761: anyanyelvi és vallási szempont szerint összeíratta az egyhm. lakosságát. 1763. V. 16: egyh. látogatást rendelt el, melyet ő maga is végzett. Nádudvaron új tp-ot és pléb-t építtetett, befejezte a szem. építését, a piar-kat letelepítette, 1766: 30 nemes ifj. számára nevelőint-et emeltetett, és azt a piar-kra bízta. 1768: nyomdát alapított, Bácson, Micskén tp-ot építtetett, segítette az árvízkárosultakat. A szegyh-at olasz barokk stílusban díszítette, 1774: a kórusra 28 változatú orgonát szereltetett, melybe a régit beépíttette, és 5 harangot vásárolt. A telepítésekkel gyarapodott lakosság miatt új esp. beosztást szervezett. Kalocsa városát mint székhelyét saját fennhatósága alá rendelte, az esp-eket ker. tanfelügy-kké tette. - Miután beleegyezését adta az új ppségek alapításához, 1776. I. 1: esztergomi érs. Székét VI. 1: foglalta el, 1778. VI. 1: bíb. II. József rendeletei ellen (1781. III. 24: m. rtart-ok létesítése; III. 26: →placetum regium, X. 25: türelmi rendelet; 1782. I. 12: a r-ek eltörése; X. 10: vagyonjogi rendelet, stb.) beadványokkal tiltakozott. 1782. III: a többi pp-ökkel együtt Bécsbe ment és ismételten tárgyalt VI. Piusszal, aki IV. 12: adta át neki a bíborosi kalapot. II. Józseftől elfogadta az egyh. közigazgatást irányító egyh. bizottság elnökségét, de nem tudta megakadályozni a rendek további felszámolását. 1783: a generális szem-ok szervezésekor mérsékletre intette a tiltakozó pp-öket. 1790: az ogy-en ~ köszöntötte II. Lipótot, akit XI. 12: Pozsonyban megkoronáztak. Hátralévő évei a →jozefinizmussal való közdelem jegyében teltek. Székét halála után 10 é. nem töltötték be. - Fm: Panegyricus D. Ladislao regni Hungariae apostolico dictus. Bécs, 1746. - Exercitatio academica de conciliis. Bécs, 1757. - Egyéb ogy. beszédei. Pest, 1795. - Utóda Erdélyben 1760. X. 5: Bajtay József Antal, Kalocsán 1776. III. 8: Patachich Ádám, Esztergomban 1799. X. 23-1808. I. 25: széke üres, utóda 1808. I. 8: Lotharingiai-Habsburg Károly Ambrus. 88

Mendlik 1864:89. (1759-60: erdélyi pp.), 79. (1760-66: kalocsai érs.); 29. (67.) (1776-99: esztergomi érs.) - Gams 1873:382. (1759. VIII. 15-1760. XII. 15: erdélyi pp.), 372. (1760. XII. 15-1776. V. 20: kalocsai érs.), 381. (1776. V. 20-†1779. X. 23: esztergomi érs.) - M. Sion 1886:94. - Szinnyei I:697. - Pallas II:738. - Zelliger 1893:34. - Fraknói 1895:532. - Kollányi 1900:362. - Auner 1908:60. - Schem. Trans. 1913:15. - Temesváry 1931:19; 1932:17. - Winkler 1926:38. (s.v. Bathyány); 1929:70. - Gulyás II:719. - Meszlényi 1970:122. - Schem. Strig. 1982:68.

Batthyány Károly József, németújvári, gr., 1764-tól hg. (1698. ápr. 28.-1772. ápr. 15.): hadvezér, államférfi. - 1716-18: vértestiszt a török háborúban, 1723: a Caraffa vértesezred vezénylőezr-e, majd vezérőrnagy, 1731: az addigi Waderborn-dragonyosezred tulajdonosa, 1733: v.b.t.t., 1735: altábornagy, 1739: lovassági tábornok, 1742. X. 5-1756. III. 15: Horváto. bánja, 1743: a megszállt Bajoro. kormányzója, 1745: tábornagy, az alsó-rajnai ném-róm. birod. hadsereg főparancsnoka. 1746-48: a németalföldi cs. kir. haderő főparancsnoka, 1748: a trónörökös József főhg. nev-je. 1756: lemondott báni méltóságáról és az aranygyapjas r-del, 1765: a Szt lstván-r. nagykeresztjével tüntették ki. Hadvezérként a török, a lengy. és osztr. örökösödési háborúban a Habsburg-ház egyik megmentője. Z.J.

Batthyány Lajos, gr. (Pozsony, Pozsony vm., 1806. febr. 14.-Pest, 1849. okt. 6.): az első magyar miniszterelnök. - A gr. B. család zsigmondi ágából született. Katona lett, de 1827: kilépett a hadseregből. A zágrábi akad-n jogi okl-et szerzett, s átvette birtokai irányítását, Ny-eu. tanulm-utat tett. 1830: az ogy-en a felsőtábla, 1932-36: a főrendi ellenzéki csop. tagja. 1839/40, 1843/44: az ellenzék egyik vez-je, 1845: közp. választmányának, 1847: az Ellenzéki Pártnak elnöke. Pest vm. ~ szavára választotta Kossuth L-t ogy. követéül. 1848. III. 15: egyike azoknak, akik az ogy. követeléseit feliratban Bécsbe vitték. V. Ferdinánd III. 17: kinevezte miniszterelnökké. III. 23: ~ fölterjesztette a kormány névsorát, III. 31: hivatalba lépett. Az 1. népképviseleti ogy-en a sárvári ker. képviselője. - Kir. jóváhagyással fölállította a nemzetőrséget és az első 10 honvéd zászlóaljat; kibocsátották a →Kossuth-bankót. VIII. 29: az ogy. ~t és Deák F-et küldte a kir-hoz, hogy elérjék a szerbek fegyverletételét, s megakadályozzák Jellachich támadását. A kir. a küldöttséget nem fogadta. IX. 9: Jellachich támadott, ezért ~ IX. 10: lemondott. Többek kérésére IX. 11: ismét vállalta a kormányalakítást, hogy az országot megtartsa az alkotmányosságban. IX. 13: fegyverbe szólította a Dunántúl népét Jellachich ellen, IX. 15: fölkérte István nádort fővezérnek. IX. 17: bemutatta kormányát. IX. 25: a kir. nem járult hozzá kinevezéséhez, Lamberget tette meg Mo. főparancsnokává. IX. 27: ~ a táborban kereste föl Lamberget, hogy segítséget kérjen Jellachich ellen, de nem találkoztak. IX. 28: a pesti nép megölte Lamberget. ~ lemondott, X. 2: hivatalosan is visszaadta megbízatását. Utóda Vay Miklós br. lett. ~ visszavonult Vas m. birtokára, s Vidoss József seregében harcolt. X. 11: megsebesült. Fölépülése után Pestre ment, hogy ogy. képviselőként a megegyezésen munkálkodjék. Ellenezte az ogy. Debrecenbe költözését, s javasolta, hogy küldöttség tárgyaljon Windischgrätz Alfréddal. 1849. I. 3: Deák, Majláth Antal és György, Lonovics József érs. és ~ Bicskén fölkeresteWindischgrätzet, aki ~t nem fogadta, sőt I. 8: Pesten elfogatta. ~ Budán, Pozsonyban, Laibachban és Alamócban raboskodott. Felségárulási perben előbb néhány évi börtönre, majd kötél általi halálra ítélték. Haynau X. 5: hirdette ki előtte ítéletét. ~ éjszaka tőrrel megsebesítette magát a nyakán, de nem halt meg. X. 6: agyonlőtték. - Jeltelen sírba akarták temetni, de a →pesti ferencesek megszerezték holttestét és tp-uk kriptájában helyezték el. A kiegyezés u. 1870. VI. 9: országos gyászt tartva vitték át a Kerepesi temetőbe, a Batthyány-mauzóleumba. Kivégzése helyén örökmécs ég. **

MÉL 1967:146.

Batthyány Vilmos, németújvári, gr. (?, 1870. márc. 14.-Körmend, 1923. nov. 24.): megyéspüspök. - A fil-t és a teol-t az innsbrucki egy-en és a róm. Nemesi Akadémián végezte. 1894. VII. 7: pappá szent., kánonjogi dr., XIII. Leó titkos kamarása. 1900. VII. 2: nyitrai knk., 1904. XI. 30: Bende Imre spp-e utódlási joggal. 1905. II. 15: pp-ké szent. 1910. III. 15: a nyitrai egyhm. ap. adm-a. 1911. III. 26: mpp., a főrendiház tagja. A csehszl. csapatok 1918. XII. 10: megszállták Nyitrát, ~t letartóztatták és 19 napig fogságban tartották. 1919. III.elején körlevelében a zsolnai papi gyűlés határozatait kánonjogilag törv-telennek és érvénytelennek nyilvánította, ezért a hatóság csomagjaival a pozsonyi Duna-hídon át a m. határig szállította. Nyitrára nem térhetett vissza. A ppségről kénytelen volt lemondani, XV. Benedek c. érs-ké tette. - M: Töredékek a modern róm. életből. Felolvasás. Nyitra, 1899. 88

Schem. Nitr. 1914:7. - Révai II:704; XIX:849. - KL II:162. - Gulyás II:724. - A felvidéki magyarság 10 éve 1918-1938. Bp., 1938:74. - Salacz 1975:12.