Magyar Katolikus Lexikon > B > Bars vármegye


Bars vármegye: közigazgatási terület a Magyar Királyságban. - Határai Nyitra, Zólyom, Hont, Komárom és Eszetergom vm. Ter. 2724 km2. Fő folyói a Garam és a Nyitra. Székhelye Aranyosmarót. - A m-ok 900 k. telepedtek le a Garam és a Zsitva völgyében; ~ nevét vsz. az 1075: említett Bars váráról kapta. Ekkor alapította I. Géza a bencések  monostorát (→Garamszentbenedek). A 12. sz: ném-eket telepítettek be. 1241: a tatárdúlás 88 településéből csak 9-et tüntetett el. Aranyosmarót vidékén 6 néptelenné vált földet a kunok kaptak. - Az Anjouk idejében kezdődött a bányaművelés. 1331: Körmöcbánya kamaraispánság székhelye. Bars várának föladatát Léva vette át, mely a barsi ispán székvárosa. 1332: a p-i tizedjegyzék 49 egyházas helyet említett. A 14. sz. elején részekre bomlott zólyomi uradalomból Árva, Liptó, Turóc önálló vm. lett, az oszlányi és sosoldi ker. ~be olvadt, melynek határa állandósult. - A 15. sz. belvillongásaiban a bányavárosok V. Lászlót, ~ nemessége I. Ulászlót támogatta. - A 16. sz: különösen ném-ek körében terjedt a protestantizmus. 1542: Thurzó Annával kötött házassága révén Balassa Menyhért birtokot szerzett, Léván birtokba vette, 1544: megvédte a török ellen, 1548: Salm tábornok ostrommal bevette. Lévát a török csak 1663-64: birtokolta, 1678: Thököly Imre, 1704. IX: Ocskay kurucai foglalátk el. A török, s kuruc-labanc küzdelmet pusztításai nyomán elnéptelenedett vidékre szlávok telepedtek be, maradék lakossága részben nyelvet cserélt. Amikor I. Ferenc 1820: kir. biztosok kiküldésével akarta megtörni a nemz. ellenállását, a biztos megérkezése előtt a vm. egész tisztikara  lemondott. - Az 1877:3. tc. Körmöcbánya  sz. kir.várost ~be kebelezte. - Lakói 1785: 97.124, 1869: 137.527, 1880: 142.691, 1890: 152.910, 1900: 164.852; 1910: 62.022 m., 17.366 ném., 97.824 szl., 1165 egyéb; 153.286 r.k., 3253 ev., 16.795 ref., 4969 izr., 0ssz. 187.500. - Mo. 63 vm-je között ter-ileg az 50., népességileg a 40., népsürűségét tekintve (1910: 66/km2) a 27. - 1899-1913: kivándorolt 3341 fő,  visszavándorolt 1016 fő, mellyel 2325 végleges kivándorlót tekintve az 56. Községeit 1906: törzskönyvezték. - 1920. VI. 4: a →trianoni béke egészében a Csehszl. Közt-hoz csatolta. - 1922. X. 26: a vmrendszer csehszl. fölszámolásakor Nyitra „nagymegyébe” osztották, 1928. VII. 1: ezt megszüntetve kjárásokba szervezték.  1938. XI. 2: az I. →bécsi döntés ~ D-i felét Mo-nak ítélte (a lakosság kívánságára 1939. IV. 4: Zsitvaújfalut átengedték a Szlovák Államnak), melyet Léva székhellyel Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven alkottak újjá. Járásai ipolysági, lévai, szobi, verebélyi. Ter-e 1495,8 km2, lélekszáma 1938. XII. 15: 115.842 (népsűrűsége 77,4/km2), 1941: 146.102. - 1941: 124.296 m., 1322 ném., 19.197 szl., 78 cig., 465 egyéb; 114.981 r.k. 180 g.k., 57 g.kel., 4610 ev., 22.206 ref., 13 unit., 35 bapt., 3957 izr., 45 egyéb, össz. 146.102. - 1945. I. 20: a m. fegyverszüneti egyezmény aláírásával a trianoni határokat állították vissza. 88

Pallas II:680. - Bars vm. 1904. - Edelényi 1928:667. - Györffy I:413.

Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye miért nincs????