🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Barkóczy
következő 🡲

Barkóczy Ferenc, szalai, gr. (Tavarna, Zemplén vm., 1710. okt. 15.-Pozsony, 1765. jún. 18.): hercegprímás-érsek. - Apja B. Ferenc cs. kir. tábornok, zempléni főispán. Alsóbb isk-it Kassán végezte, a bölcs-et 1729: Nagyszombatban hallg., majd a CGH növ-e lett. Olyan sikerrel védelmezte a bölcs. tételeket, hogy III. Károly még mint papnöv-et aranylánccal és az iváncai prépsággal jutalmazta meg. 1734. IV. 18-1739: egri knk., 1735: egri plnos, 1740-44: szepesi prép., az esztergomi érs. szepességi helyn-e és tanagrai cpp. 1741: kir. titkos tanácsos és 1743: hétszemélyes táblai bíró. 1744. XII. 8: egri mpp., Heves és Külső-Szolnok vm. főispánja. XIV. Benedek 1745: V. 10: erősítette meg, VI. 29: foglalta el székét. 4 tagú knk. tanácsot alakított, rájuk bízva az egyhm. ügyvitelét. 1746: Heves és Borsod, 1748: Bereg, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa, 1749: Sáros, Ung és Zemplén vm-ben →kánoni látogatást végzett, és a szegény egyh-akat fölszerelte (68 hordozható oltárt, 25 kelyhet, 21 cibóriumot, 11 monstranciát, 58 casulát, 20-20 albát és superpelliceát stb. adott). 1754: a kápt. létszámát 12 főben állapította meg. 1756: letelepítette Felsőtárkányban a →nazarénusokat. A hazai barokk műv. egyik legjelesebb támogatója és az anyanyelvi költ. pártfogója volt. 1755: Egerben kv-sajtót állíttatott föl. 1752: és 1755-56: kir. biztosként a Zsigmond által Lengyo-nak elzálogosított szepesi városok ügyében járt el sikerrel. 1756. XI. 23: Zemplén vm. h. főispánja. Egri egyhm. helyn-e Foglár György volt. - 1761. VII. 13: esztergomi érs. 1761. X. 12: a jezsuiták vezetése alól kivonta és világi papokra bízta a Pázmáneumot, a nagyszombati Coll. Rubrumot, a Coll. Marianumot, az Adalbertinumot és a budai Széchenyi papnev-t. 1762. I. 7: a mo-i összes tanint-ek főig-ával bízta meg a kormány. A mpp-ök föladatává tette a kv-ek cenzúráját, elrendelte, hogy jóváhagyás nélkül a nyomdák röplapot sem készíthetnek, s a cenzorok a nyomdákon kívül a kv-kereskedőket is kötelesek rendszeresen ellenőrizni. Mária Teréziának a gimn. tanárok helyesebb megválasztását, a hitokt. rendezését, a számtan, a m. és ném. nyelv tanítását javasolta. A hadseregtől visszaszerezte az esztergomi várat. 1763: elkészíttette a szegyh., az érs. palota, a szem. és a knk-házak terveit. - M: Littera Pastoralis ad dioec. Agr. Clerum. Eger, 1741. (m-ul is) - Decretum dioecesis Agriensis. Uo., 1749. - Sermo, dum clerus junior discedens Cassovia primum Agriae studium... Buda, 1754. - Album Sodalitatis Sanctissimi Alt. sacr. in cathedrali... Eger, 1757. - Epistola Pastorales ad dioeceseos Agriensis clerum et populum. Uo., 1761. - Catechismus ex decr. Concilii Trident. ad parochos... Nagyszombat, 1762. - Utóda a szepesi prépságban 1745. III. 8: Máriássy Sándor, Egerben 1762. IV. 19: Eszterházy Károly; Esztergomban 1776. I. 1: Batthyány József. 88

Mendlik 1864:29. (66.), 99. (1745-61: egri pp.) - Schem. Agr. 1868:45. - Gams 1873:369. (1745. V. 10-1761. VII. 13: egri pp., előbb tanagrai pp.), 381. (1761. VII. 13-1765. VI. 18: esztergomi érs.) - M. Sion 1886:93. - Koncz 1892:18. (*Tavarna) - Szinnyei I:588. (*Csicsva) - Pallas II:657. (*Tarnova!) - Zelliger 1893:27. (*Tavorna) - Fraknói 1895:532. - Pirhalla 1899:538. -- Veress II:146. (*Csicsva, okt.30.) Arck. - KL I:156. - Gulyás II:454. - MÉL I:118. (*Csicsva) - Vigilia 1966:3. (Meszlényi Antal: Egy barokk főpap, B. F. érsekprím.) - Meszlényi 1970:99. - Orvostört. Közlem. 66-68. 1973:265. (Szállási Árpád: B. hgprím. boncjegyzőkv-e) - Schem. Strig. 1982:66. - Sugár 1984:406. (Arck., címere, aláírása)

Barkóczy László, szalai és tavarnai, br. (Imreg, Zemplén vm., 1792. jan. 9.-Pozsony, 1847. dec. 13.): megyéspüspök. - A gimn-ot Sátoraljaújhelyen és Pesten, a fil-t Kassán végezte. Pesten egy évig jogot hallg., majd egri egyhm-s kispapként a KPI-ben végezte a teol-t. 1815. I. 13: pappá szent. Egerben érs. szertartó, Jászladányban kp., majd Bogács, 1818. VIII. 22: Miskolc-Mindszent plnosa. 1826: megszervezte a felsőmiskolci pléb-t. 1819: egri knk., 1836: Pesten a kir. ítélőtábla prel-a. 1837. I. 12: Ferdinánd kir. székesfehérvári pp-ké nevezte ki. XVI. Gergely V. 19: erősítette meg. VIII. 6: Nyitrán pp-ké szent. Székét VIII. 15: foglalta el. Nagy gondot fordított az isk-kra. - M: Pásztori beszéd, mellyet... B. L... Fő Pásztori Székébe lett... beiktatásakor híveihez mondott. Székesfehérvár,(1837) - Cornmann, R.: Kalászok az élet köréből. Pest, 1839. Kiadatta. - Nőnevelés. Írta Fénelon. Ford. Pest, 1842. - Utóda 1851. IV. 29: Farkas Imre. 88

M. Sion 1864:362. (Nemes József: A miskolci pléb. tört.) - Gams 1873:368. (7.) - Emlékkv. 1877:185. (7.) - Szinnyei I:589. (*1791; 1815: pappá szent.) - Koncz 1893:20. - Pallas II:657. - Új Fehérvár 1937. XII. 5. (Kuthy István: A 100 é. ezelőtt beiktatott székesfehérvári pp.) - Schem. Agr. 1977:95. (*1792) - Ritzler-Sefrin VII:64.

Barkóczy Sándor, szalai és tavarnai, br. (Nagyazar, Zemplén vm., 1857. dec. 16.-Bp., 1925. máj. 24.): miniszteri tanácsos, császári és királyi kamarás. - 1874: a kalocsai jezsuitáknál éretts., Kassán és Bpen jogot végzett, drált. Zemplén vm-ben aljegyző, 1878: az Igazságügyi Min-ba, 1879: a VKM-ba került, ahol 1904: min. tan. - 1883: lett közismert, amikor a ppi karral és több főrendi taggal Tisza Kálmánnak a zsidó-ker. házasságról szóló tv-javaslata ellen szavazott. 1985: feleségül vette Repeczky Annát. Bekapcsolódott a Prohászka által indított kat. megújulás mozg-ba és a Szt Vince Egyletbe. Az egy. ifj. erkölcsi védelmére →Zichy Nándorral és több kat. vez-vel 1901: megalakította a Szt Imre Főisk. Internátus Egyes-et. A bpi Kat. Kör és a SZIT tagja. Küzdött a kat. hitet és erkölcsöt sértő és hitközönyt terjesztő kiadványok ellen. Tájékoztatókat tartott a szerz. isk-k tanárainak a törv-ek és utasítások bonyolult rendszeréről. P. Bús Jakabbal megalapította a bpi Urak Mária Kongr-ját, melynek haláláig pref-a maradt. 1910: az Orsz. Kongr. Biz. elnöke, döntő részt vállalt a pesti Kongregációs Otthon építésében. Amikor a VKM-ben ~ra bízták a vallás- és tanulmányi alap kezelését, megszüntette az alapok földjeinek olcsó kiadását kormánypárti képviselők számára. Mint a közpisk. üo. vez-je igyekzett megszüntetni az számbeli aránytalanságokat a felekezeti tanárok között. Ezzel és egyértelmű hitvallásával szkm. és liberális részről támadások céltáblája lett, klerikalizmussal vádolták, „fekete báró”-nak nevezték. 1906. VII. 2: →Apponyi Albert nevében felállította a valláserkölcsi alapra épülő jellemképzés modelljét. 1912: a kormány nevében vett részt a hajdúdorogi g.k. ppség felállításában. P. Bússal nemcsak a bpi értelmiséget szervezte, hanem vidéki kongr. közp-okat is alapított a jelentősebb városokban. A támadások lecsillapítására Tisza István elmozdította állásából „rossz referens” megindoklással, és egy jelentéktelen munkakörrel bízta meg. Ezt értelmetlennek tartva ~ visszavonult a művelődéspol-tól és csak lelki-társ. mozgalmaknak élt. - Szerk. 1929. III: a Páduai Szt Antal Egyhközs. Tudósítót. H.J.

Tomcsányi Lajos: Br. B. S. Bp., 1925. - Gulyás II:456.


Barkóczy József (Tengőd, Tolna vm., 1902. ápr. 27.–Tengőd, 1961. jan. 21.): gazdálkodó, ogy. képviselő. – Szülők: Barkóczy József (1874–1919) földműves, Krémer Anna (1880–1949), neje 1924–: Iván Terézia (1909–?). A 6 el. isk. oszt. után apja haláláig a családi birtokon dolgozott, majd önálló gazda. 1936–38: községi bíró és 1936–61: haláláig a kat. egyhközs. eln. Az 1930-as évek végén ezüstkalászos gazda tanf. végzett és belépett a Független Kisgazdapárba. 1938–: többször behívták katonának, 1940. IX. 5–: részt vett az erdélyi bevonulásban; 1943–44: leszereléséig a szovjetek ellen harcolt. 1945. XI: a kisgazdapárt Somogy vmi listájára, de nem került be a nemz. gyűlésbe. Kovács Béla (1908–1959) a Kisgazda Párt főtitkára 1947. II. 25: szovjet letartóztatása után kilépett a FKGP-ból. A →Demokrata Néppárthoz csatlakozott; VIII. 31: a →kékcédulás választáskor a DNP Baranya és Tolna vmi listáról ogy. képviselő. 1948. VI. 15: kilépett a DNP-ből, de mandátumát megtartotta. 1948. VI. 16: Dinnyés Lajos min.eln-öt (1947. V. 31–1948. XII. 10) interpellálta a parasztság élet- és munkakörülményeinek ellehetetlenülése miatt, majd az iskolák államosításának vitájában a házelnök szerint megsértette Ortutay Gyula vallás- és közokt. min-t (1947. III. 27.–1950. II. 25.), a mentelmi biz. elmarasztalta, 1948. VII. 6: a törv.hozásból 3 hónapra kizárták. Mandátumának lejártával rendőri megfigyelés alá került. Falujában 1952. X. 10: egy provokáció során megverték, letartóztatták. X. 15: a „beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása és izgatás” címén a Tabi Járásbíróság elítélte; a Kaposvári Megyei Bíróság izgatás vádjával 6 év börtönbüntetésre ítélte. Oroszlányban és Márianosztrán raboskodott. 1956. V: föltételesen szabadult. Időközben családja bekényszerült a helyi tsz-be. 1956. X. 23 után a Tengődi Nemz. Bíz. tagja. 1957. V. 13: a →pufajkások letartóztatták. Kánya közs-be hurcolták, összeverték, bordái eltörtek. 13 hónapon át Kistarcsán és Tökölön internált, 1958. X. 20: szabadult. Hamarosan agyvérzést kapott, s elhunyt. Terrorpere ítéletét a Siófoki Városi Bíróság 1990: megsemmisítette. 88

Varga 1986. – Pócza 1989. – Csicskó–Szabó 1996. – Ogy. alman. 1947/49:40.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.