Bandinus-kódex, 1648: →Bandinusnak, Moldva apostoli adminisztrátorának jelentése a →Hitterjesztési Kongregációnak moldvai egyházlátogatási körútjáról. - A ~ből megismerhető a korabeli Moldva egyhpol. és gazd. élete, lakosságának nemzetiségi összetétele, s az, hogy néhány évtizeddel az érs. népszámlálása előtt Moldva még m. többségű lehetett. Megtudható belőle, hogy a 17. sz. moldvai m-ság hitélete (benne az Árpádházi m. sztek kultusza) még őrizte a 14. sz. közepéig a M. Kirsághoz tartozott Moldva emlékét. Hérló városáról pl. így ír: „Régebben magyarok laktak itt, több száznál is több házban, most csak 5 ház van; ezek közül kettőben feleséges ember, egyben özvegy ember, kettőben özvegy asszony lakik, fejenkint 19-en vannak a kisdedekkel együtt... A templom szent tárgyait a kuthnári egyházra bízták, innen elismervényt kaptak, amely így hangzik: 'A herlovai egyház fölszerelésének jegyzéke: 2 ezüst kereszt, a nagyobbikon, mint a szentségtartón a 4 evangelista alakja látható, középen ezüst feszület az egyik oldalon, a másikon a Fiát ölben tartó Boldogságos Szűzanya képe. A kisebbiken szintén a 4 evangélista képe van, a középen feszület, mely alatt ott van Szt János és a Szt Szűz; a másik részen Szt Imre, Szt István, Szt László és Szt Katalin ereklyéi vannak jelezve.'„ - A helyneveket ~ m-ul közli. Az egykori moldvai m. falvak mellett m. alapításúnak és részben még m. lakosságúnak mondja a következőket: Hus (Husi), Vaslo (Vaslui), Barlad (Barlàd), Takucs (Tacuci), Tatros, Paskan (Pascani), Bákó („Bákóban 2 kat. templom van. Az egyik Nagyboldogasszony tiszteletére, ez a minoriták klastroma, akiknél van most a moldvai egyházfők székhelye, régen tágas és szép alkotmány volt, most pedig szánalomra méltó, nem megbízható romladék. A másik a plébániatemplom, a poraiban heverő papi lak telkével... a tiszta katolikus lelkek csak 680-an vannak. Vlachok kisebb számban vannak; a városi tisztségeket egyformán váltakozón viszik...”), Karacsonkő (Piatra Neamț), Román, Gyula (Giulesti), Szucsava, a régebbi fejed. székhely, melyet együtt építettek m-ok és szászok („Régen csupa szászok laktak itt, magyarokkal és olaszokkal vegyesen, akiknek számuk meghaladta a 8000-et. Abban az időben árokkal és töltéssel volt megerősítve a város. Most pedig a kisdedekkel együtt 25 kat. Van, akik anyanyelvüket elfelejtették, nyelvi szokás tekintetében a vlachokhoz hasonlók...”), Kotnár, melyet szintén a szászokkal együtt építettek a m-ok („Azt mondják, nevét a moldvai szőlők első ültetőjétől kapta. Régente ugyanis e tartomány Magyarország királyának adót fizetett. Történt egy időben hogy e tartomány vajdája Budára utazott a királyhoz, ahol a kiváló magyar borokat megízlelve fájlalta, hogy az ő egyébként nagyon termékeny tartományában bor nem terem... Azért a királytól egy embert kért, aki a szőlőültetést kiválóan értette. Meg is kapta egy Gutnar nevű német személyében...”), és a korabeli főváros, Jászvásár (Iaș). - A →dákoromanizmus hívei különös következtetést vontak le a ~ tanulmányozásakor: ha a moldvai m-ság az utóbbi sz-okban szabadon gyarapodhatott volna, akkor most annyi m. lenne Moldvában, mint Erdélyben, azaz legalább 2 millió, de olyan körülmények között élt, amelyek elsorvasztották; ezért az erdélyi kérdés megoldására Erdélyben is a moldvaihoz hasonló körülményeket kell teremteni a m-ság számára. Ko.I.