Magyar Katolikus Lexikon > B > Balbina


Balbina, Szt: 1. szűz, vértanú, Szt Orsolya társnője. - 2. szűz, vértanú 130 k. Rómában. Vsz. 6. sz. passiója szerint Quirinus ezr. leánya volt. Súlyos betegségéből Sándor p. gyógyította meg. A szép és gazdag ~nak sok kérője volt, de ő szüzességi fogadalmat tett. Apjával együtt lett vt. - 595: említik bazilikáját, s egy róla elnevezett temetőt a Via Appia és a Via Ardeatina között. A történészek szerint ~ a baz. v. a temető alapítója, s később vt-ként tisztelték. A golyva ellen védő szt. - Ikgr. A 14. sz: attrib. nélkül, a 17. sz: menyegzői fáklyával ábrázolták. Ü: a RM-ban márc. 31.

BS II:712. - Kirschbaum V:303.