Magyar Katolikus Lexikon > B > Balázs


Balázs, Szt (†Szebaszte, Örményo., 307-23 között): püspök, vértanú. - Egy késői legenda szerint orvos volt, amikor Szebaszte pp-évé választották. Az üldözés idején (Diocletianus v. Licinius) a város közelében egy barlangba húzódott vissza. Vadállatok serege vette körül, s ~ a kereszt jelével gyógyította a beteg állatokat. Egy vadászat alkalmával fölfedezték rejtekhelyét, följelentették és elfogták. Fogságában csodatévő erővel gyógyított, többek között egy halszálkát nyelt fiút is megmentett a fulladástól. Egy asszonynak visszaadta a farkas szájából elragadott malacát. Amikor ez hálából élelmet és gyertyát vitt neki, ~ ezzel fogadta: „A nevemre sztelt tp-ban minden évben ajánlj föl egy gyertyát, és áldott leszel”. Testét előbb gerebennel tépték, majd lefejezték. - Népszokásokkal kísért tiszt-e K-en a 6., Ny-pn a 9. sz-tól él. A →tizennégy segítőszent egyike, az orvosok, posztókereskedők, gyertyaöntők, fúvós zenészek, barmok védősztje, kedvező időjárásért is segítségül hívták. - Attrib-ai: gereben, gyertya, farkas, disznó. - Ü: K-en febr. 11., Ny-on: febr. 3. - ~ napját már legrégibb kalendáriumaink számon tartják. Népszerűségéről Szentbalázs (Somogy), Zalaszentbalázs továbbá Kassa (1440, 1470, Erazmus társ-ában), Szepeshely (1470), Csíkszentlélek (1510) szárnyas oltárai tanúskodnak. Nem tudjuk, milyen célt szolgált a kk-ban Szt Balázs barlangja a Balaton melletti Szentgyörgy-hegyen. - ~-oltára volt a győri (1346), csanádi (1456), veszprémi (1462) szegyh-nak, a kassai Erzsébet-tp-nak (1487). Vadosfa (Sopron vm.) egyik oltárának (1754) szintén ~ a patrónusa. - Patrocíniuma alatt állt Zsidó prem. prépsága (1284) Aszód közelében, továbbá Abda kk. tp-a, a Szt István keresztesei esztergomi tp-ának egyik kpnája (12. sz.) és Tata hajdani plébtp-a (15. sz.). ~ évsz-okon át legtörzsökösebb keresztneveink közé tartozott. Családnévként sok változatban él: Balás, Balaskó, Balassa, Balázs, Balcsa, Balcsó, Balczó, Balics, Baló, Balló, Balsa, Bachó, Bacsó, Bazsó, Blaskó. - ~ napján történik a →balázsáldás. A néphit szerint ~ ősidőktől fogva a torokbajok csodálatos gyógyítója. - Az Érdy- és Debreceni-kódex a Legenda Aurea nyomán mondja el életét. ~ pp. a kora kk-ban Eu-szerte nagy tiszt-nek örvendett. Legendája nyomán a jószág, majd a nyiladozni kezdő vegetáció egyik kedvelt védősztje. Az ünnepén sztelt víz (aqua Sancti Blasii) betegség és állatvész idején népszerű sztelmény volt. - Hazai szokás a ~-napi almasztelés torokbántalmak ellen, amelyet már az Agendarius megörökített, és az Esztergomi Rituale napjainkig őriz. A Veszprémi Rituale szövege is egyezik vele. Zalabaksán e sztelt almával a torokfájóst meg szokták füstölni. Parádon a ~ napján sztelt alma héját parázsra vetik, és füstjét torokfájás ellen belélegzik. Szentsimon és Somodi faluban az alma egy-egy szeletét nyelik le torokfájás ellen. Csutkáját, magját tűzbe vetik. A balázsalma kedvelt sztelmény Mezőkövesden, Bélapátfalván is; nemcsak a család tagjainak, de a jószágnak is jut belőle. - A veszprémi formulát idéző borsztelésre csak a szombathelyi egyhm-hez tartozó Vásárosmiske népe emlékezik; ez a bizonyság, hogy a jánosbor mellett a balázsbor is népies sztelmény volt. A sztelmény (nyilvánvalóan a kk. m. lit. hatására) a horvátoknál is máig él. - ~t régebben az állatok patrónusaként is tisztelték. Amikor ~ a pusztában élt és barlangban lakott, „a madarak hordnak vala enni, és a vadak, kik megkórulnak vala, hozzája menvén, egészségöt vesznek vala ő érdöméért.” Algyő öreg szőlősgazdái szőlejük 4 sarkából egy-egy vesszőt szoktak metszeni ~ napjának hajnalán, majd a 4 vesszővel a birtokot körüljárják. Úgy vélik, ezzel ~ megvédi termésüket a madaraktól. A göcseji Valkonya faluban ~ hajnalán a szőlőnek 4 sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy ősszel a madarak a fürtöket ne bántsák. Ezeket a vesszőket hajdanában a ~ vizével áldották meg, és úgy vitték ki a szőlőkbe. Akinek szőleje szélről van, ezen a napon megkerüli, hogy éréskor a madarak „rá ne essenek”. A ~hoz és a madarakhoz fűződő, már igen elszigetelődött képzetkör még a kora kk-ból való, és megelőzi a ferences lelkiség term-kultuszát. →Balázs-járás 88

BS III:157. - Kirschbaum V:416. - Bálint II:202.

Balázs (13. sz.): megyéspüspök. - 1243-57: csanádi mpp., az egyhm. és a szegyh. tatárdúlás utáni újjáépítője. Besenyő, izmaelita és kun telepeseknek adott helyet. Tekintélyére jellemző, hogy ~ eskette föl az esztergomi érs-et és bíráskodott a zágrábi pp-választáson. - Utóda 1259: Bereck. 88

Kat. Szle 1929:608. (Juhász Kálmán: Balázs pp. a csanádi egyhm. újjáalapítója) - Juhász II:1. - Schem. Csan. 1980:17. (14.)

Balázs (14. sz.): püspök. - A MA-ban 1352. II. 10-1358. II. 12: tinnini pp. 1354. IX. 4: erősítette meg kinevezését VI. Ince. - Utóda 1358. IV. 30: Scherffenberg János. T.E.

Gams 1873:423. (23.) - Eubel I:486. (†1357. IV. 28. e.) - Schem. S-K-S. 1902:9. (23.) (1350-57: pp.)

Balázs, OFMConv (14. sz.): kinevezett püspök. - XXII. János „Ad nostram super” bullájával 1330. VIII. 15: nándorfehérvári pp-ké nevezte ki. **

Mo. minorita r. névt. 1882:99.

Balázs, János fia (14-15. sz.): püspök. - 1429. II. 8: kinevezett, 1430. II. 8: megerősített nándorfehérvári pp. - Utóda 1438. IV. 30: Paxy István. **

Gams 1873:396. (8.) - Eubel II:219. (12.) - Szt Ferenc 1926:472. (1432. II. 8: pp.)

Balázs, OP (†1492 k.): püspök. - A Frangepán Zsigmond gr. alapította →otocsáni püspökség első pp-e. 1460. VI. 4: nevezték ki, II. Pius X.13: erősítette meg, székét 1492-ig töltötte be. Ppségéhez méltatlan életet élt, s úgy pusztította a vidéket, hogy híre a kir-hoz is eljutott. Zsigmond a minorita Antalt kívánta ~ helyett, de a döntést a p-ra bízta. - Utóda 1492. V. 12: Cheregato János. T.E.

Mendlik 1864:121. - Gams 1873:412. (1.) - Eubel II:230. - Schem. Z-M. 1916:33. (1.) - Harsányi 1938:322.

Balázs, OP (15. sz.): fölszentelt püspök. - Teol. tanár, 1471. VIII. 25: bodonyi fszt. pp. Engedélyt kapott Győr városában és az egyhm-ben ppi működésre, 200 dukát jövedelemmel. 1487: győri knk. és spp. - Utóda 1498. I. 19: György. 88

Schem. Jaur. 1876:17. (187) - Eubel II:121. (12.) - Bedy 1938:328. (Azonos lenne az itt említett ~zsal, aki 1479: őrknk., s balonyi jobbágyai fölgyújtották Baar Balázs és János erdejét?)

Balázs András (Kászonimpér, Csík szék, 1869. nov. 18.-Székesfehérvár, 1956. jan. 25.): kanonok. - A teol-t a →Pázmáneumban végezte, 1892. VII. 3: pappá szent., teol. dr. Brassóban kp. és hittanár, majd Kolozsvárt a Státus és egyben a Báthory-Apor szem. ig-ja. 1903: tordai főesp-plnos, 1917: gyulafehérvári knk., 1920: az →Erdélyi Római Katolikus Státus előadója, anyagi és isk. ügyeinek vez-je. 1930: p. prel. 1927 tavaszán a konkordátum-tárgyalásokon ő tolmácsolta a kat. m-ság kívánságait. Gyárfás Elemérrel, a Státus világi elnökével együtt Rómában tárgyaltak a Státus fönntartásáról; ennek eredménye lett 1932. V. 30: az Accord néven ismert róm. egyezmény, mely biztosította a Státus további működését. Az →Erdélyi Katolikus Akadémia egyik vez-je. - M: Ünnepi beszéd. Torda, 1907. - Beszélgetés egy törekvővel. Székelyudvarhely, 1925. - Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Többekkel. Dicsőszentmárton, 1925. - A rom. uralom évei. 1919-1925. Uo., 1925. - A hitélet fejfesztése és az autonómia jelentősége. Kolozsvár, 1927. - Az erdélyi r.k. Státus fontosabb jogtört. okmányai. Összeáll. H.é.n. - Adatok az erdélyi kisebbségek isk-védelmi küzdelmeihez 1919-1929. Kolozsvár, 1929. - Gyakorlati útmutató az isk-szövetk-ek népisk-kban való szervezéséhez. Uo., 1939. (új kiad., 1943) - Szövetk. jövő. Színdarabok az isk-szövetk. tanulóifj. részére. Uo., 1942. - A szabharc költője. Uo., 1943. T.E.

Schem. Trans. 1913:275. - Erdélyi lex. 1928:18. - Várady-Berey 1934:27. - KL I:168. - Gulyás I:1161. - Új Ember 1956. II. 5. - RMIL I:121. - MÉL I:86. - Salacz 1975:135.

Balázs András Sándor, csíkkozmási (Csíkkozmás, Csík vm., 1908. nov. 28.-): plébános. - A gimn-ot Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen, a teol-t Gyulafehérvárt végezte. 1931. III-VI: Rómában járt tanulm-úton. VI. 28: pappá szent. Csíkszentgyörgyön, 1932: Csíkszeredában, 1933: Székelyudvarhelyen kp., 1934: Gyulafehérváron a Majláth Főgimn. hittanára. 1936: Kolozsvár-Belvárosban kp. és hittanár. 1940: Nagyszeben-Külváros plnosa. 1948. VIII. 15: a Teréziánum államosításáig annak ig-ja. 1955: főesp. 1985 k. nyugalomba vonult. Az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. - M. kz-ban: A Teréziánum tört. - Csíkkozmás monográfiája. - Életr-om. - A D-erdélyi szórvány. - Betűjegye, írói álneve: B. A.; (Apostol), CS. Balázs András, Hunfi Endre (1925-40). Ku.P.

Balázs János, OSB (†1431 k.): fölszentelt püspök. - 1423. V. 21-1430: bodonyi pp. - Utóda 1431. II. 2: Márton Mihály OSB. 88

Gams 1873:396. (szerinte az első pp. 1423 k. N. N., ~ a 2. s. v.Johannes Blasius) - Eubel I:135. (5.) - Schem Mv. 1896:125. (azonos lenne az itt említett Blasius Joannis de Albaregali 1396: bihari főesp. váradi knk-kal?)

Balázs Rafael Gergely, OFM (Kézdiszentlélek, Háromszék, 1710.-Dés, 1768. febr. 6.): házfőnök. - 1728. VIII. 30: lépett a r-be, 1733. IX. 14: pappá szent. 1744 és 1749: Mikházán, 1745: Gyulafehérvárt, 1746: Désen, 1756: Segesvárt házfőn., 1750-53: definitor, 1753-56: r. titkár. - M: Proxima regula morum ex universa Theologia. Sükösd Tamással. Kolozsvár, 1745 k. 88

György 1930:475. (65.)

Balázs Sándor (Kolozsvár, Kolozs m., 1928. ápr. 4.-) filozófus, irodalomkritikus. - A kolozsvári piar. gimn-ban 1948: éretts. 1952: a kolozsvári Bolyai Tudegy. fil. karán okl-et szerzett. Már hallg. korában gyakornok, tanárs., adjunktus, 1977-től előadó. A Ceaușescu-diktatúra utolsó időszakában Kiáltó szó c. földalatti lapot adott ki. - M: Lechner Károly. Spielmann Józseffel. Bukarest, 1956. - Humor és fil. Uo., 1969. - Az optimizmus védelmében. Kolozsvár, 1971. - Elmélkedés a célszerűségről. Bukarest, 1971. - A véletlen. Uo., 1972. - Fatális lét? Uo., 1978. - A predesztináció. Uo., 1978. - Itáliai úti fil. Kolozsvár, 1979. - Szociológia és nemzetiségi önismeret. Bp., 1979. B.Gy.

Korunk 1973:2. sz. (Sztranyiczki Gábor: A determinizmus védelmében); 1980:1/2. sz. (Fábián Ernő: Román-m. nemzetk. kapcsolatok) - Utunk 1976:44. sz. (Gáll Ernő: D. Gusti m-ul)