Balázs, Szt (†Szebaszte, Örményo., 307-23 között): püspök, vértanú. - Egy késői legenda szerint orvos volt, amikor Szebaszte pp-évé választották. Az üldözés idején (Diocletianus v. Licinius) a város közelében egy barlangba húzódott vissza. Vadállatok serege vette körül, s ~ a kereszt jelével gyógyította a beteg állatokat. Egy vadászat alkalmával fölfedezték rejtekhelyét, följelentették és elfogták. Fogságában csodatévő erővel gyógyított, többek között egy halszálkát nyelt fiút is megmentett a fulladástól. Egy asszonynak visszaadta a farkas szájából elragadott malacát. Amikor ez hálából élelmet és gyertyát vitt neki, ~ ezzel fogadta: „A nevemre sztelt tp-ban minden évben ajánlj föl egy gyertyát, és áldott leszel”. Testét előbb gerebennel tépték, majd lefejezték. - Népszokásokkal kísért tiszt-e K-en a 6., Ny-pn a 9. sz-tól él. A →tizennégy segítőszent egyike, az orvosok, posztókereskedők, gyertyaöntők, fúvós zenészek, barmok védősztje, kedvező időjárásért is segítségül hívták. - Attrib-ai: gereben, gyertya, farkas, disznó. - Ü: K-en febr. 11., Ny-on: febr. 3. - ~ napját már legrégibb kalendáriumaink számon tartják. Népszerűségéről Szentbalázs (Somogy), Zalaszentbalázs továbbá Kassa (1440, 1470, Erazmus társ-ában), Szepeshely (1470), Csíkszentlélek (1510) szárnyas oltárai tanúskodnak. Nem tudjuk, milyen célt szolgált a kk-ban Szt Balázs barlangja a Balaton melletti Szentgyörgy-hegyen. - ~-oltára volt a győri (1346), csanádi (1456), veszprémi (1462) szegyh-nak, a kassai Erzsébet-tp-nak (1487). Vadosfa (Sopron vm.) egyik oltárának (1754) szintén ~ a patrónusa. - Patrocíniuma alatt állt Zsidó prem. prépsága (1284) Aszód közelében, továbbá Abda kk. tp-a, a Szt István keresztesei esztergomi tp-ának egyik kpnája (12. sz.) és Tata hajdani plébtp-a (15. sz.). ~ évsz-okon át legtörzsökösebb keresztneveink közé tartozott. Családnévként sok változatban él: Balás, Balaskó, Balassa, Balázs, Balcsa, Balcsó, Balczó, Balics, Baló, Balló, Balsa, Bachó, Bacsó, Bazsó, Blaskó. - ~ napján történik a →balázsáldás. A néphit szerint ~ ősidőktől fogva a torokbajok csodálatos gyógyítója. - Az Érdy- és Debreceni-kódex a Legenda Aurea nyomán mondja el életét. ~ pp. a kora kk-ban Eu-szerte nagy tiszt-nek örvendett. Legendája nyomán a jószág, majd a nyiladozni kezdő vegetáció egyik kedvelt védősztje. Az ünnepén sztelt víz (aqua Sancti Blasii) betegség és állatvész idején népszerű sztelmény volt. - Hazai szokás a ~-napi almasztelés torokbántalmak ellen, amelyet már az Agendarius megörökített, és az Esztergomi Rituale napjainkig őriz. A Veszprémi Rituale szövege is egyezik vele. Zalabaksán e sztelt almával a torokfájóst meg szokták füstölni. Parádon a ~ napján sztelt alma héját parázsra vetik, és füstjét torokfájás ellen belélegzik. Szentsimon és Somodi faluban az alma egy-egy szeletét nyelik le torokfájás ellen. Csutkáját, magját tűzbe vetik. A balázsalma kedvelt sztelmény Mezőkövesden, Bélapátfalván is; nemcsak a család tagjainak, de a jószágnak is jut belőle. - A veszprémi formulát idéző borsztelésre csak a szombathelyi egyhm-hez tartozó Vásárosmiske népe emlékezik; ez a bizonyság, hogy a jánosbor mellett a balázsbor is népies sztelmény volt. A sztelmény (nyilvánvalóan a kk. m. lit. hatására) a horvátoknál is máig él. - ~t régebben az állatok patrónusaként is tisztelték. Amikor ~ a pusztában élt és barlangban lakott, „a madarak hordnak vala enni, és a vadak, kik megkórulnak vala, hozzája menvén, egészségöt vesznek vala ő érdöméért.” Algyő öreg szőlősgazdái szőlejük 4 sarkából egy-egy vesszőt szoktak metszeni ~ napjának hajnalán, majd a 4 vesszővel a birtokot körüljárják. Úgy vélik, ezzel ~ megvédi termésüket a madaraktól. A göcseji Valkonya faluban ~ hajnalán a szőlőnek 4 sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy ősszel a madarak a fürtöket ne bántsák. Ezeket a vesszőket hajdanában a ~ vizével áldották meg, és úgy vitték ki a szőlőkbe. Akinek szőleje szélről van, ezen a napon megkerüli, hogy éréskor a madarak „rá ne essenek”. A ~hoz és a madarakhoz fűződő, már igen elszigetelődött képzetkör még a kora kk-ból való, és megelőzi a ferences lelkiség term-kultuszát. →Balázs-járás 88

BS III:157. - Kirschbaum V:416. - Bálint II:202.

Balázs (13. sz.): megyéspüspök. - 1243-57: csanádi mpp., az egyhm. és a szegyh. tatárdúlás utáni újjáépítője. Besenyő, izmaelita és kun telepeseknek adott helyet. Tekintélyére jellemző, hogy ~ eskette föl az esztergomi érs-et és bíráskodott a zágrábi pp-választáson. - Utóda 1259: Bereck. 88

Kat. Szle 1929:608. (Juhász Kálmán: Balázs pp. a csanádi egyhm. újjáalapítója) - Juhász II:1. - Schem. Csan. 1980:17. (14.)

Balázs (14. sz.): püspök. - A MA-ban 1352. II. 10-1358. II. 12: tinnini pp. 1354. IX. 4: erősítette meg kinevezését VI. Ince. - Utóda 1358. IV. 30: Scherffenberg János. T.E.

Gams 1873:423. (23.) - Eubel I:486. (†1357. IV. 28. e.) - Schem. S-K-S. 1902:9. (23.) (1350-57: pp.)

Balázs, OFMConv (14. sz.): kinevezett püspök. - XXII. János „Ad nostram super” bullájával 1330. VIII. 15: nándorfehérvári pp-ké nevezte ki. **

Mo. minorita r. névt. 1882:99.

Balázs, János fia (14-15. sz.): püspök. - 1429. II. 8: kinevezett, 1430. II. 8: megerősített nándorfehérvári pp. - Utóda 1438. IV. 30: Paxy István. **

Gams 1873:396. (8.) - Eubel II:219. (12.) - Szt Ferenc 1926:472. (1432. II. 8: pp.)

Balázs, OP (†1492 k.): püspök. - A Frangepán Zsigmond gr. alapította →otocsáni püspökség első pp-e. 1460. VI. 4: nevezték ki, II. Pius X.13: erősítette meg, székét 1492-ig töltötte be. Ppségéhez méltatlan életet élt, s úgy pusztította a vidéket, hogy híre a kir-hoz is eljutott. Zsigmond a minorita Antalt kívánta ~ helyett, de a döntést a p-ra bízta. - Utóda 1492. V. 12: Cheregato János. T.E.

Mendlik 1864:121. - Gams 1873:412. (1.) - Eubel II:230. - Schem. Z-M. 1916:33. (1.) - Harsányi 1938:322.

Balázs, OP (15. sz.): fölszentelt püspök. - Teol. tanár, 1471. VIII. 25: bodonyi fszt. pp. Engedélyt kapott Győr városában és az egyhm-ben ppi működésre, 200 dukát jövedelemmel. 1487: győri knk. és spp. - Utóda 1498. I. 19: György. 88

Schem. Jaur. 1876:17. (187) - Eubel II:121. (12.) - Bedy 1938:328. (Azonos lenne az itt említett ~zsal, aki 1479: őrknk., s balonyi jobbágyai fölgyújtották Baar Balázs és János erdejét?)

Balázs András (Kászonimpér, Csík szék, 1869. nov. 18.-Székesfehérvár, 1956. jan. 25.): kanonok. - A teol-t a →Pázmáneumban végezte, 1892. VII. 3: pappá szent., teol. dr. Brassóban kp. és hittanár, majd Kolozsvárt a Státus és egyben a Báthory-Apor szem. ig-ja. 1903: tordai főesp-plnos, 1917: gyulafehérvári knk., 1920: az →Erdélyi Római Katolikus Státus előadója, anyagi és isk. ügyeinek vez-je. 1930: p. prel. 1927 tavaszán a konkordátum-tárgyalásokon ő tolmácsolta a kat. m-ság kívánságait. Gyárfás Elemérrel, a Státus világi elnökével együtt Rómában tárgyaltak a Státus fönntartásáról; ennek eredménye lett 1932. V. 30: az Accord néven ismert róm. egyezmény, mely biztosította a Státus további működését. Az →Erdélyi Katolikus Akadémia egyik vez-je. - M: Ünnepi beszéd. Torda, 1907. - Beszélgetés egy törekvővel. Székelyudvarhely, 1925. - Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Többekkel. Dicsőszentmárton, 1925. - A rom. uralom évei. 1919-1925. Uo., 1925. - A hitélet fejfesztése és az autonómia jelentősége. Kolozsvár, 1927. - Az erdélyi r.k. Státus fontosabb jogtört. okmányai. Összeáll. H.é.n. - Adatok az erdélyi kisebbségek isk-védelmi küzdelmeihez 1919-1929. Kolozsvár, 1929. - Gyakorlati útmutató az isk-szövetk-ek népisk-kban való szervezéséhez. Uo., 1939. (új kiad., 1943) - Szövetk. jövő. Színdarabok az isk-szövetk. tanulóifj. részére. Uo., 1942. - A szabharc költője. Uo., 1943. T.E.

Schem. Trans. 1913:275. - Erdélyi lex. 1928:18. - Várady-Berey 1934:27. - KL I:168. - Gulyás I:1161. - Új Ember 1956. II. 5. - RMIL I:121. - MÉL I:86. - Salacz 1975:135.

Balázs András Sándor, csíkkozmási (Csíkkozmás, Csík vm., 1908. nov. 28.-): plébános. - A gimn-ot Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen, a teol-t Gyulafehérvárt végezte. 1931. III-VI: Rómában járt tanulm-úton. VI. 28: pappá szent. Csíkszentgyörgyön, 1932: Csíkszeredában, 1933: Székelyudvarhelyen kp., 1934: Gyulafehérváron a Majláth Főgimn. hittanára. 1936: Kolozsvár-Belvárosban kp. és hittanár. 1940: Nagyszeben-Külváros plnosa. 1948. VIII. 15: a Teréziánum államosításáig annak ig-ja. 1955: főesp. 1985 k. nyugalomba vonult. Az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. - M. kz-ban: A Teréziánum tört. - Csíkkozmás monográfiája. - Életr-om. - A D-erdélyi szórvány. - Betűjegye, írói álneve: B. A.; (Apostol), CS. Balázs András, Hunfi Endre (1925-40). Ku.P.

Balázs János, OSB (†1431 k.): fölszentelt püspök. - 1423. V. 21-1430: bodonyi pp. - Utóda 1431. II. 2: Márton Mihály OSB. 88

Gams 1873:396. (szerinte az első pp. 1423 k. N. N., ~ a 2. s. v.Johannes Blasius) - Eubel I:135. (5.) - Schem Mv. 1896:125. (azonos lenne az itt említett Blasius Joannis de Albaregali 1396: bihari főesp. váradi knk-kal?)

Balázs Rafael Gergely, OFM (Kézdiszentlélek, Háromszék, 1710.-Dés, 1768. febr. 6.): házfőnök. - 1728. VIII. 30: lépett a r-be, 1733. IX. 14: pappá szent. 1744 és 1749: Mikházán, 1745: Gyulafehérvárt, 1746: Désen, 1756: Segesvárt házfőn., 1750-53: definitor, 1753-56: r. titkár. - M: Proxima regula morum ex universa Theologia. Sükösd Tamással. Kolozsvár, 1745 k. 88

György 1930:475. (65.)

Balázs Sándor (Kolozsvár, Kolozs m., 1928. ápr. 4.-) filozófus, irodalomkritikus. - A kolozsvári piar. gimn-ban 1948: éretts. 1952: a kolozsvári Bolyai Tudegy. fil. karán okl-et szerzett. Már hallg. korában gyakornok, tanárs., adjunktus, 1977-től előadó. A Ceaușescu-diktatúra utolsó időszakában Kiáltó szó c. földalatti lapot adott ki. - M: Lechner Károly. Spielmann Józseffel. Bukarest, 1956. - Humor és fil. Uo., 1969. - Az optimizmus védelmében. Kolozsvár, 1971. - Elmélkedés a célszerűségről. Bukarest, 1971. - A véletlen. Uo., 1972. - Fatális lét? Uo., 1978. - A predesztináció. Uo., 1978. - Itáliai úti fil. Kolozsvár, 1979. - Szociológia és nemzetiségi önismeret. Bp., 1979. B.Gy.

Korunk 1973:2. sz. (Sztranyiczki Gábor: A determinizmus védelmében); 1980:1/2. sz. (Fábián Ernő: Román-m. nemzetk. kapcsolatok) - Utunk 1976:44. sz. (Gáll Ernő: D. Gusti m-ul)

---

Balázs András Sándor, csíkkozmási (Csíkkozmás, Csík vm., 1908. nov. 28.–Nagyszeben, 2002. okt. 24.): plébános. – A gimn-ot Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen, a teol-t Gyulafehérvárt végezte. 1931. III–VI: Rómában járt tanulm-úton. VI. 28: pappá szent. Csíkszentgyörgyön, 1932: Csíkszeredában, 1933: Székelyudvarhelyen kp., 1934: Gyulafehérváron a Majláth Főgimn. hittanára. 1936: Kolozsvár-Belvárosban kp. és hittanár. 1940: Nagyszeben-Külváros plnosa. 1948. VIII. 15: a Teréziánum államosításáig annak ig-ja. 1955: főesp. 1981–: nyugalomban. Az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. – M. kz-ban: A Teréziánum tört. – Csíkkozmás monográfiája. – Életr-om. – A D-erdélyi szórvány. – Betűjegye, írói álneve: B. A.; (Apostol), CS. Balázs András, Hunfi Endre (1925–40). Ku.P.

Ferenczi 2009:162.

Balázs Anna Perpétua SZLT (Pusztamagyaród, Zala vm., 1914. febr. 12.–Bp., 2002. ápr. 22.): szerzetesnő. – Apja földműves, anyja htb. ~ Bpen polg. isk-t végzett. 1936. III. 35: itt lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-t 1941. III. 25: tette. – 1950. VI: a veszprémi ppség számvevőségén dolg. 1961–91: a paloznaki pb. házvezetőnője. 1976: nyugdíjazták. 1993–: a közp. házban élt. s. k.–r.k.

Balázs Bernadett Annunciata SZLT (Sydney, Kanada, 1917. febr. 23.–Bp., 2000. dec. 12.): szerzetesnő. B. Margit húga. – Apja földműves, anyja htb. ~ Bpen polg. isk-t végzett. 1947. III. 19: itt lépett a vincés nővérek r-jébe. 1948. VII. 1–1950. V. 19: Kaposváron árvákat gondozott. 1990-ig Egerben házt. alkalmazott, közben 1972. IV. 15: nyugdíjazták. 1994: uitt r. közösségben élt. s. k.–r.k.

Balázs Erzsébet M. Emerita, ASzFL (Miskolc, Borsod vm., 1917. szept. 7.–Miskolc, 1993. jún. 16.): szerzetesnő. – Miskolcon 4 polgárit végzett. Bp-en 1936. VIII. 5: lépett a kongr-ba. 1939. VIII. 15: első, 1942. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. Ápolónői okl-et szerzett. Diósgyőrben a vasgyári kórházban röntgenes nőv. – A szétszóratás után, 1950 őszétől Miskolcon röntgenes nővér, illegális rendi titkárnő. r.k.

Balázs Erzsébet Immaculata, DNAK (Mindszent, [Csehimindszent?, Vas vm.], 1909. márc. 22.–): szerzetesnő. – Tanítónőképzőt és gazd. szakisk-t végzett. Kőszegen 1926. III. 25: lépett a kongr-ba. 1927. III. 25: első, 1930. III. 25: örök fog-át uo. tette. Gazd. isk-ban háztartásvezetést tanított. 1950. VI. 16., a szétszóratás után több helyen volt kántor, majd letartóztatták, Szegeden volt börtönben. Szabadulása után harangozó és sekrestyés. Szoc. otthonban halt meg. r.k.

Balázs Etel Zsófia M. Emmánuella, DNAK (Bp., 1895. dec. 12.–Jászberény, 1955. júl. 30.): szerzetesnő, tanítónő. – Kőszegen 1915. XII. 31: lépett a kongr-ba. 1916. VIII. 4: első, 1919. VIII. 4: örök fog-át uo. tette. El. isk-ban tanított. 1950. VI. 16., a szétszóratás után Vasváron, majd Jászberényben szoc. otthonban élt. r.k.

Balázs Gizella Szaniszla (Püspöklele?, Csanád vm., 1912. márc. 13.–Veszprém): szerzetesnő. – Apja Péter r.k. földműves, anyja Rihács Anna r.k. htb. Szarvaskenden 1938. III. 30: lépett a kongr-ba. 1939. III. 25: első, 1942. III. 25: örök fog-át uo. tette. A r-ben vasalónő. 1950. VI. 16., a szétszóratás után Veszprémben a ppség mosodájában dolg. r.k.

Balázs Margit Eszter SZLT (Sydney, Kanada, 1916.jan. 3.–Bp., 2007. okt. 26.): szerzetesnő. B. Bernadett nővére. – Apja földműves, anyja htb. ~ Bpen polg. isk-t végzett. 1938. III. 15: itt lépett a vincés nővérek r-jébe. Fog-t 1943. VIII. 15: uitt tette. – 1939–40: Márianosztrán, 1940–47: Bpen a rendőrkórházban, 1947–50: a →Szent Lujza Intézetben dolg. 1950: 2 hónapig internálva volt Egerben. VIII: visszatért a szüleihez Rábapordányba, majd Egerben házt. alkalmazott. 1961: a csákvári szoc. otthon dolg-ja, 1981: nyugdíjazták. 1996: Máriaremetén r. közösségben élt. s.k.–r.k.

Balázs Róza M. Baptista, ASzFL (Mohács, Baranya vm., 1902. febr. 10.–Csákvár, 1984. febr. 21.): szerzetesnő. – Bp-en 1922. IX. 20: lépett a kongr-ba. 1926. VIII. 15: első, 1929. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. – 1933–34: ápolónői okl-et szerzett. A zombori kórházban dolgozó nővérek főnöknője, az újpesti Árpád Kórházban műtősnő, majd főnöknő. – A szétszóratás után 1950 őszétől az erdőtelki pléb-n, majd Veszprémben családnál dolg. 1975. VI. 1: a Csákvári Szoc. Otthonba költözött. r.k.

Balázs Valéria Kinga SZLT (Tokaj, Zemplém vm., 1929. júl. 6.–): szerzetesnő. – Apja iparos, anyja htb. ~ Bpen 4 polg-t, 1952: óvónőképzőt végzett. 1948. IX. 27: itt lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-t 1953. IX. 27: uitt tette. 1949: óvónő, 1950–59: a budai Pamutfonó óvónője. 1960: a csákvári, 1965: a pécsi, 1972: a székesfehérvári szoc. otthon dolg-ja. 1993: Pécelen hitoktató. s. k.