Magyar Katolikus Lexikon > A > asszony


asszony (az alán v. osszét achsin, 'úrnő' szóból): férjezett nő, aki házasságban él. A 11. sz: említik először. A néphagyományban az esküvő és a lakodalom megülése után lesz a lányból társad. állapotát tekintve ~. Az ~i állapot jegyeit a lakodalmi szert. alatt ünnepélyes keretek között kapja a menyasszony: haját felkontyolják, s főkötőt helyeznek rá, amit haláláig hord. A főkötő színe, díszítése, formája életkorát, gyermekes v. gyermektelen voltát is jelzi. Az ~ elnevezés csak annak a nőnek jogos, aki mellett ott él a férje, de a hosszabb ideig →vadházasságban élő emberpár esetében a nőt, mivel együttélését a társad. hallgatólagosan tudomásul vette, szintén ~nak tekintik, ~ként emlegetik. A férj feleségét „az én asszonyom”-nak emlegeti, „te asszony”-nak szólítja. S.N.

MNL I:149.