🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > archimandrita
következő 🡲

archimandrita (gör. arkhimandritész, 'főpásztor'): kolostori elöljáró a bizánci szertartás területén. - Az ~ név az antiochiai patriarkátus ter-én alakult ki, az 5. sz: a hégumenosz (→igumen) szinonimája. A 6. sz-tól jelentősebb ktor elöljárója, a 11. sz-tól ktorok szöv-ének elnöke. Mint megtisztelő címet kitüntetésként világi személyeknek is adták. Később a leányktorok elöljárói viselték. Ma papi kitüntetés. Az 5-6. sz: diákonus v. egyszerű szerz. is lehetett ~. Justinianus cs. 544: a pp-nek adta az ~k kinevezésének jogát. 1908-tól a konstantinápolyi patriarkátusban a kinevezés a pátr. joga. P.I.

LThK I:825.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.