Magyar Katolikus Lexikon > A > apát


apát (a héb. ab és a lat. abbas, 'atya' szóból): →monachusok, ill. →reguláris kanonokok önálló házának legfőbb elöljárója, legalább részben önálló joghatósággal. - A →benedeki regula szerint szerz-ei életfogytiglanra választják atyjuknak. A közösségben az ~ Krisztus helyettese, minden hatalom a kezében összpontosul, de döntés előtt meg kell kérdeznie tanácsosait. Az ~ osztja ki a tisztségeket és megbízásokat. Mindenben felelős Isten előtt, de első kötelessége szerz-einek lelki irányítása. - Választását, jogi helyzetét, feladatait, hatáskörét az egyetemes egyhjog és a regula, ill. konstitúció határozza meg. A kormányzói joghatóság és a vagyonkezelés szerint lehet: →kormányzó apát, →nullius apát, →főapát, →prímás apát, →kommendációs apát, →címzetes apát. Választását, ill. róm. kinevezését követően 3 hónapon belül meg kell kapnia az ~i áldást. Mivel az ~i hivatal a lelki atyaság intézménye, a választás a II. Vat. Zsin-ig halálig szólt, azóta r-enként változik (3-9 év között). Az ~ →főpapi jelvényeket is visel. - Ikgr. Az ~ot r. ruhában v. ppi ornátusban ábrázolják, méltóságának jelképe az ~i →bot. Leggyakrabban Nursiai Szt Benedeket és Clairvaux-i Szt Bernátot ábrázolják ~ként. - Az ~ok címerében a fekete főpapi kalap oldaláról fekete zsinórzaton 1,2,3 (6-6) fekete bojt függ. A pajzs mögött pásztorbot van, melynek nodusához selyemkendőt kötnek. A fehér ruhás szerzeteknél a címerben is fehér a szín. M.L.

LThK I:90.