Magyar Katolikus Lexikon > A > almisi püspökség


almisi püspökség, almissai püspökség, Alminium, Almissa, Almissum, Dalmasiaum, Omis, Onaeum, Peguntium: dalmáciai püspökség Spalató és Makaria között a Cetina folyó adriai torkolatánál. - A róm. Oneum városka romjaira épült. A 11-12. sz: urai, a Kacsicsok kalózfészekké tették. 1177: egy birtokviszály során megkövezték Amiró spalatói érs-et. 1221: Klissza, Trau és Szebenikó III. Honorius p. ösztönzésére keresztes hadjáratot indított az almisi kalózok ellen, akiket 1279: Velencének sikerült megfékeznie. Lakói a Subicsok és Vukcsityok idején Velencében hadakoztak. A 14. sz: utolsó évtizedében Horváti Jánosnak, a Zsigmond kir. ellenében Nápolyi Lászlót támogató oligarchának székhelye. 1444: velencei uralom alá került. 10. sz: épült bizánci stílusú tp-a 1620 k. szegyh. 16. sz. harangtoronnyal, 1716: ferences zárda. - III. Ferdinánd óta →biceps püspökség. C-ét viselték 1645. VIII. 3: Casich Péter, 1655. III. 20-1677: Muskatelli János (†), 1678. VI. 11-1679: Kálmáncsay János, 1679. VIII. 21: Fenessy György (csanádi mpp. lett), 1685. IV. 15: Szenczy István (†), 1696. IV. 12: Pyber László, gyerkényi (†), 1719. III. 19-1728: Olasz Pál (†1730), 1729. VII. 2-1758: Bartakovics Pál (†), 1846. VII. 2: Jekelfalussy Vince, 1868: Kristianovics Ignác, 1886: Gugler Pál, 1913: Maszlaghy Ferenc, 1917: Csiszárik János. 88

Margalits 1900:666; 1902:763.