🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Álmos
következő 🡲

Álmos (819 k.-Ungvár közelében, 895): a magyarok első fejedelme, az →Árpád-ház őse, a honfoglaló sereg irányítója, aki a Kárpát-medence határáig vezette a magyarokat. - A hagyomány szerint Ugek és Emese fia; születését rendkívüli álom jelentette anyjának (→Emese álma). Mondába vesző alakját a tört-írás csak újabban világította meg kissé. Fejed-mé választásához fűződik a 7 m. törzs szövetkezése (→vérszerződés), melyet (nyolcadikként) a kazárok közül kiszakadt 3 kabar törzzsel, mint katonai segédnéppel bővített. Szakrálisan tisztelt uralkodó volt (az ~ név a régi m. nyelvben szentet jelentett), akit életereje múltán alattvalói föláldoztak az új haza határán (Anonymus szerint Ungvár közelében, a krónikák szerint Erdélyben). A fejed-ségben fia, →Árpád követte, aki a honfoglalást végrehajtotta. D.D.

Vernadsky, George-Ferdinandy, Michael: Studien zur ungarischen Frühgeschichte 1. Lebedia. 2. Almos. München, 1957. - Dümmert 1977:91.-: Á., az áldozat. Uo., 1986. - Kristó-Makk 1988:7.

Álmos (1070 k.-Konstantinápoly, 1129): herceg, I. Géza ifjabbik fia. - A hagyomány szerint bátyjával, a kir-lyá lett (Könyves) Kálmánnal ellentétben délceg termetű volt, s nagybátyja, Szt László kir. alkalmasabbnak látta a trónra, és utódjául szánta. Törv-es, elsőszülöttségi jogon mégis Kálmán foglalta el a trónt, s ~ élete évekig szüntelen küzdelemben folyt bátyja ellen, kivel időről időre kibékült, majd idegen hatalmak segítségével újra ellene tört. Végül a türelmét vesztett és merénylettől tartó Kálmán elfogatta, s hogy a trónutódlásra alkalmatlanná tegye, kisfiával, Bélával (II. Vak Béla) együtt megvakíttatta. Kálmán ága azonban már fiával, II. Istvánnal kihalt, s így ~ hg. és a Vak (II.) Béla lett az Árpád-ház fönntartója, minden későbbi ivadék őse. - Eleinte a dömösi bencés monostor adott ~ számára menedéket, majd amikor ez a hely is bizonytalanná vált számára, Szt László leánya, Piroska, aki János bizánci cs. felesége volt, Konstantinápolyban tette lehetővé számára a további életet. Itt a gör. Konstantin nevet viselte.  D.D.

Wertner 1892:242.

Álmos (1890-ig Schloff) Zoltán (Nyíregyháza, 1873. márc. 12.-1944. aug. 17.): jogász, író. - A gimn-ot Nyíregyházán és Egerben, a jogot Eperjesen és Bpen végezte. Debrecenben, Técsőn bíró, Nyíregyházán ügyvéd. 1927-től haláláig a hajdúdorogi ppség ügyésze. Vezető tisztséget töltött be a Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetségében, s az AC hajdúdorogi egyhm. szervezetében. Nyíregyházi lapok szerk-je és munk. Tanulmányai és cikkei jelentek meg a nyíregyházi Görögkatolikus Szemlében. P.I.

Nyírvidék-Szabolcsi Hírl. 1944. VIII. 18. - G.k. Szle 1944. VIII. 27. - Gulyás I:441.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.