alapjogok: az emberek és eredeti közösségeik természetükből fakadó, elidegeníthetetlen jogai, amelyeket az államhatalom birtokosának is figyelembe kell vennie, és őrködnie kell fölöttük. - Ezek a term. jogok határt szabnak az áll. uralmi igényeinek. Az ~ gondolata az áll- és alkotmánytört-ben sokféle formában jutott kifejezésre. Pl. a kir-ok hűségesküjében, 1215: a Magna Chartában, 1222: az Aranybullában, 1776: a Bill of Rightsban (Virginia), a fr. forr. idején 1789: az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában. A jogtalan állhatalom gyakorlójával szemben tanúsítható ellenállási jogról (pl. az Aranybulla) szóló tanítás is csak úgy érthető, ha előzőleg már meglévőnek tekintjük az egyes emberek elidegeníthetetlen jogait. - Az ~ megindoklása: Különböző fölfogások uralkodnak az ~ érvényességi indokairól. A jelenlegi áll- és jogtud-ban az az ált. elgondolás, hogy a lényeges ~ függetlenek az alkotmányszövegekbe való fölvételtől, és érvényesek, mint áll-ot megelőző, pozitív jog fölött álló jogok. A sérthetetlen és elidegeníthetetlen emberi ~ tudata éppúgy, mint az állhatalom kapcsolata az ~hoz még az alkotmánymódosító többséggel sem szüntethető meg. Az ~ érvényességi indokainak ilyen fölfogása közeledés az Egyh. →természetjogról szóló tanításához. - Az ~ fajtái: 1. A negatív ~ egyes személyeknek, ill. közösségeknek meghatározott szabad teret biztosítanak az áll-mal szemben; egy ún. status negativust, amelybe az áll-nak nem szabad belenyúlnia: a) egyéni ~, amelyek az egyes személyeket illetik meg (pl. a személy méltósága, szabadsága, vallás és lelkiismereti szabadsága, lakásának sérthetetlensége); b) társaságok és közösségek ~ai (pl. egyesületi és szövetkezési, gyülekezési, gondolat-, sajtó- és tanszabadság). - 2. Az aktív ~ garantálják az egyes személyek áll. státusát, egy ún. status activust (pl. választójog, szavazati jog, kérvényezési jog, törv. előtti egyenlőség). A határok az 1/b alatt megjelölt ~nál elmosódhatnak, mivel a status negativus az egyesek akarata szerint status activusszá válhat. - 3. A pozitív ~ az áll. meghatározott tevékenységét garantálják az egyes személyek számára, egy ún. status positivust (pl. gondoskodást szükséghelyzetben, kártalanítást kisajátítás esetén). - Az ~ korlátai az alapkötelezettségek. Ezek közül a legelemibb, hogy mindenki tartsa tiszteletben az alkotmányt és az áll. törv-es rendjét. További korlát az egyének egymáshoz rendeltségéből adódnak. Így pl. az emberi méltóság abszolút korlátja a sajtószabadság jogszerű gyakorlásának. Az ~nak tehát értékrendszerük van. Emellett ismerünk különböző alapjog-határozmányokat, kifejezett törv-es fönntartásokat, amelyek szerint egyes különleges részletek az alkotmánytól függetlenül szabályozhatók. Végül bizonyos meghatározott ~ elvesznek, ha azokkal mint harci eszközökkel az alkotmány ellenére visszaélnek. - A modern, szabad, alkotmányos áll-okban az ~ központi helyet foglalnak el. Ezek szabályozzák az egyének alapvető viszonyát az áll-hoz. Az ~ abszolút érvényesítése által van az államhatalom a jognak alárendelve. Az ~ jogállam alapjai, azaz egy olyan áll-éi, amely elismeri és védi az áll-ot megelőző (pozitív jogon felül álló) jogi normák létét. Az ~nak az alkotmány szövegébe való fölvétele nem elégséges, hanem ténylegesen védeni kell az alkotmány érvényesítésénél. Ez dönti el, hogy egy államforma jogállamszerű-e. Cz.I.

LThK IV:1250.