🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > alamizsnás
következő 🡲

alamizsnás (lat. elemosinarius): pápai, királyi tisztviselő, aki ura nevében gondoskodott a szegényeknek szóló adományok szétosztásáról. A p-k mellett kezdetben a diákonusok dolga volt a szegények, árvák, betegek gondozása és a rendszeres alamizsnaosztás is. Később egy v. több, nem feltétlenül klerikus, de a p. közvetlen környezetéhez tartozó ffi (cubicularius) osztotta a pénzt, kenyeret, ruhát. Először 1216 e. III. Ince említi az ~t mint tisztviselőt. 1276 e. X. Gergely szabályozta az ~ hivatalát, melyet V. Sándor 1409: újra rendezett. Az ~ az Elemosineria Apostolica, a 'Pápai Alamizsnahivatal' főnöke lett. A hivatal VI. Pál p-tól 1968. V. 9: a Servizio Assistenziale del S. Padre, a 'Szentatya Segélyszolgálata' nevet kapta. Ig-ja a Sztatya ~a nevet viseli, érseki rangban van, a →pápai család tagja. Feladata az alamizsnaosztás, karitatív pápai intézmények irányítása. Ő írja alá a →pápai áldások pergamen diplomáit is. **

LThK I:362. - AP 1988:1614.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.