Magyar Katolikus Lexikon > A > alamizsna


alamizsna (a gör. eleémoszüné, 'részvét' szóból; lat. eleemosyna): adomány vagy egyéb segítség, amelyet szükségben lévő felebarátunknak nyújtunk, az →irgalmasság cselekedeteinek tárgya. - Forrása lehet Isten- és emberszeretet, nagylelkűség, jámborság, bűnbánat. Az ÓSz-ben az igazság és jámborság fokmérője, ezért szerették a nyilvánosságát. Az ÚSz-ben Krisztus könyörülő emberszeretetének követése, amely akkor kedves Isten előtt, ha őszintén, titokban (Mt 6,1-4) és személyválogatás nélkül (Lk 10,29-37) történik. - Az Egyh-at azzal vádolják, hogy ~val próbálja megoldani a szoc. gondokat, holott az Egyh. tanításában az ~ a bűnbánat egyik módja (az →imádság és a →böjt mellett), és azoknak a bajoknak a gyors és azonnali enyhítésére való, amelyeknél a szoc. kérdés megoldását adó →igazságosság nem segíthet. Isten ugyanis a Föld javait minden embernek szánta, de elosztásuk egyenetlen, s emiatt (valamint a sokféle emberi mulasztás és bűn miatt) sokan képtelenek a jog és az igazságosság lehetőségein belül segíteni magukon. - Ezért vannak esetek, amikor az ~ kötelesség. E kötelesség fölismeréséhez különbséget teszünk az élet, ill. egy ember státusza fenntartásához szükséges ill. felesleges javak, továbbá a rászoruló ember helyzete súlyosságának fokai (végső, súlyos és általános szükség) között. Ezeket figyelembe véve az ~adás szabálya a következő: 1. Végső, v. majdnem végső szükségben lévőket segítenünk kell a saját fölösleges és a státuszhoz szükséges javainkból, de nem kell föltétlenül megosztani az élethez nélkülözhetetlen javainkat (ez a szeretet gyakorlásának ún. hősies, a szentekre jellemző foka, amit nem lehet kötelezővé tenni). A segítségnyújtás viszont akkor is kötelező, ha nagy anyagi veszteséggel jár. 2. A súlyos szükségben szenvedőkön a felesleges dolgokból, ill. a saját szükségleteket fedező értékek egy részéből kell segíteni. 3. Az ált. szükségben lévőknek a fölösleges javainkból kell adnunk. - Ikgr. ~osztogatóként ábrázolják Szt Adelhaidet, Szt Amadét, Árpádházi Szt Erzsébetet, Alamizsnás Szt Jánost, Szt Klotildot (Klodvig frank kir. felesége), Szt Lőrinc diákonust, Brindisi Szt Lőrincet, Cortonai Szt Margitot, Mürai Szt Miklóst, Nolai Szt Paulinust, Villanovai Szt Tamást, Szt Mártont (→koldus).  H.L.

DMC II:247. - Hörmann 1976:17. - BL:34.