Magyar Katolikus Lexikon > A > Ausonius


Ausonius, Decimus Magnus (Burdigala, Gallia, 310 k.-395 k.): költő. - Arisztokrata származású, a későbbi Gratianus cs. nevelője Trierben; tanítványa volt Nolai Szt Paulinus is. 364-385: magas állásokat töltött be, majd visszatért szülővárosába. Városi ember, de költeményeiben a vidéki életformát magasztalta, vallásossága a kerség és a róm. pol. vallásosság ötvözete, mely vergiliusi hagyományokból táplálkozott. Ker. ihletésű költ-ei az Ephemeris, 'Minden napra' és a Domestica, 'Házi áldás', melyekben keresztségi katekéziseinek anyagát dolgozta föl. Kortört. szempontból értékesek levelei. ~ a kerségtől és pogányságtól egyforma távolságot tartó szofisztikus szellemiség megtestesítője. V.L.

LThK I:1114.