Augsburg, Augusta Vindelicorum, Aelia Augusta, Ágosta: püspökség Németországban. - A fontos keresk. utak találkozásánál épített város Raetia prov. főv-a volt. Az →augsburgi vértanúkat már a 4. sz: ünnepelték (Szt Afra). - ~ a 4. sz-tól ppség, 450 k. az alemannok elpusztították. 750 k. a frankok virágoztatták föl újra, s fokozatosan kiváltságokkal látták el. 1316: birod. város. A 11-12. sz: 5 pléb-ja, a 15. sz. végén 4 társaskápt-ja, 7 ffi, 6 női ktora volt. - Kk. pp-ei a p. és a cs. vitáiban ált. a cs. mellé álltak. Szt Ulrik 955: a kalandozó m-okkal szemben védte a várost (→augsburgi csata). - A kk. végén a ppségben 1050 pléb., 750 javadalom, 61 ffi, 37 női ktor volt. A város és a pp. közti viták következtében a pp. a 15. sz. végén Dillingenbe költözött. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a reformáció gyorsan terjedt a városban. A lutheránusok mellett 1526: zwingliánusok és újrakeresztelők, 1537: képrombolók jelentek meg. 1547: engedélyezték újra a kat. lit-t. 1555: az →augsburgi vallásbéke adta vissza a kat-ok egyenjogúságát. Az újjáéledésben nagy szerepe volt a jezsuitáknak (Canisius Szent Péter). 1803: a szekularizáció során az angolkisasszonyok kivételével minden rházat és ktort (68 ffi, 30 női) feloszlattak. A ppséget 1821: területileg átszervezték. - 13.859 km²-en 1990: 1.978.179 l, 1.466.179 h, 996 pb, 839 ep, 421 szp, 643 sz, 1463 szn, 427 ni, 878 ki-e volt. - M. kat. sajtója: →Augsburgi Levél. **

LThK I:1076 - AP 1990:56.