Magyar Katolikus Lexikon > A > Arad vármegye


Arad vármegye: a történelmi Mo. Békés, Bihar, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes és Csanád vm-k által határolt része. - Ter-e 6048 km². Fő folyói a Maros, a Fekete- és a Fehér-Körös. Székhelye Arad. 1214: ispánját említik. A 11-12. sz: kir. birtok, melyben az aradi főespség és prépság s a csanádi ppség javai taláhatók. A tatárdúlás után a 14. sz-ra fölépült kővárak körül nagy váruradalmak ala-kultak. ~ DNy-i részén a kis- és középnemesi birtokok a meghatározók, nagybirtokosok a Csanád nb. Telegdiek, Makófalviak, Tömpösiek, Pósfaiak, Garaiak, Lackfiak, Szeriek. A 15. sz. egyh. birtokosai: a Keszeiek uradalmából 26 falu részbirtokosa az aradi kápt. és a csanádi pp. (a Maros mentén még 2 helységben és 3 pusztán is); 22 falu a csanádi kápt-é; Bizere és Kalodva a bizerei bencéseké; Martoni, Szombathely és Varjas részbirtokosai a kalodvai pálosok; Bulcs vidékén kb. 7 faluban a bulcsi apát birtokolt. Mohács előtt 9 vára, 10 városa, 382 helysége és 105 főbb birtokosa volt. - A török 1552: ~ nagy részét elfoglalta, Békés és Zaránd vm. 187 hódolt falujából szervezte az aradi szandzsákságot. 1626: néhány ÉNy-i települést Zaránd vm-hez csatoltak, 1658: Borosjenő elfoglalása után Arad-Zaránd vm-t Hunyad vm-be olvasztották. 1695: a török kiűzésekor ~nek az 1564. é. 410 és 1/2 portájából 30 maradt. D-i része csak Temesvár elfoglalásakor, 1716: szabadult föl. A temesi bánság létrehozásakor, 1715: Lippa környékén és a Maros bal partján 86 települést szakítottak el, ezek 1778: Krassó, ill. Temes vm-hez kerültek. Bár a vm. törv-hatóság 1702: újjászerveződött, a kincstár aradi prefektusa igazgatta, önkormányzatát az 1741:18. tc. végrehajtásakor, 1744: szerezte vissza. ~ gyűléseit Borosjenőn, Kovasincon, Kurticson, Világoson, 1749 u. Aradon tartották. - 1919: 216 közs-e volt, közülük 49 több mint 2000 lakosú. Plébániái a csanádi egyhm-ben: Arad, Aradszentmárton, Borosjenő, Buttyin, Csermő, Fakert, Gyorok, Gyulavarsánd, Kisiratos, Kisjenő, Máriaradna, Menyháza, Németpereg, Odvas, Öthalom, Pankota, Pécska, Simánd, Soborsin, Székudvar, Újarad, Újfalu, Újpanát, Újszentanna, Világos; az erdélyi egyhm-ben: Kisfalud. 2 g.k. par. a lugosi, 15 a nagyváradi, 156 g.kel. egyhközs. az aradi, 3 a temesvári egyhm., 4 ev. gyül. a bányai, 13 ref. a tiszántúli egyhker. része; az izr-knak 6 akv. ker-e volt. - Lakói 1785: 153.433, 1869: 322.106, 1880: 303.964, 1890: 343.597, 1900: 383.303, 1910: 124.215 m., 38.695 ném., 5451 szl., 245.206 rum., 2138 szerb, 3387 egyéb; 117.630 r.k., 16.318 g.k., 230.907 g.kel., 10.950 ev., 26.709 ref., 10.102 izr., össz. 419.839. - Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 12., népességileg a 10., népsűrűségét (1910: 69/km²) tekintve a 21. - 1899-1913: kivándorolt 15.970 fő, visszavándorolt 3214 fő, mellyel a 12.756 kivándorlót tekintve a 24. a vm-k között. Közs-eit 1910: törzskönyvezték. - Az 1876:33., ill. az 1877:1. tc. Zaránd vm-t föloszlatta, ter-ének Ny-i felét ~hez csatolta. Arad városa, mely 1834: sz. kir. város lett, csak 1850-60: az önkényuralom idején tartozott a vm. hatósága alá. 1920. VI. 4: a trianoni béke Almáskamarás, Elek, Lökösháza, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás közs., 270 km² kivételével Romániához csatolta. E közs-eket az 1923:35. tc. az eleki járásba szervezve az újonnan létrehozott Csanád, Arad, Torontál k.e.e. vármegyébe osztotta. - 1938. VIII. 14: a rumének a megyerendszert fölszámolva ~t Temes tart-ba sorolták. 1968: megváltoztatott határokkal, Arad székhellyel ismét közig. egységgé tették. 88

Pallas I:804. - Jancsó Benedek-Somogyi Gyula: ~ és Arad sz. kir. város monográfiája. 1-4. köt. Arad, 1893-1913. - ~ és Arad sz. kir. város leírása. Arad, 1912. - Edelényi 1928:664. - Györffy I:163. (térképpel)