🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Apor
következő 🡲

Apor Gábor, altorjai, br. (Sepsikőröspatak, Háromszék vm., 1889. nov. 7.-Róma, 1969. febr. 12.): diplomata. - A kalksburgi és a kalocsai jezsuita gimn. után 1908-13: a bécsi konzuli akad. hallg-ja, az I. vh-ban tűzérfőhadnagy. 1918: a berlini osztr-m. követségen attasé. 1919. IV-VI: a Tanácsközt. idején internálták, majd háromszéki birtokán gazdálkodott. Innen hívták külügyi szolgálatra: 1921: Varsóban követségi titkár, majd tanácsos, 1925: Párizsban tanácsos, 1927: Bpen a Külügymin. pol. o-ának vez-je, 1934: követ Bécsben, hazatérte után 1935: a külügymin. állandó h-e, 1939. I: követ a Vatikánban. 1944. III. 19: a ném. megszállás után állásáról lemondott, nyugalomba vonult. A Szuverén Máltai Lovagrend tagja, 1952-58: a r. nagykancellárja; tisztségéről egészségi állapota miatt lemondott. 1964-69: a r. róm. követe. A Szt István Alapítvány alapító tagja és a Külföldi Magyar Actio Catholica elnöke volt. - Írásai a róm. Katolikus Szemlében jelentek meg. 88

Külügyi évkv. 1941:391. - Prominent Hungarians 1966:15. - Kat. Szle 1969:65 (Magyary Gyula) - A vatikáni m. követ jelenti... Bp., 1969. - MÉL III:17.

Apor Gizella, brnő (Sepsikőröspatak, Háromszék vm., 1886. okt. 3.-Bp., 1971. júl. 11.): A. Vilmos püspök nővére. Az I. vh. alatt vöröskeresztes ápolónő lett, frontszolg-ot is vállalt. A tífuszjárvány idején néhány társával Bulgáriába küldték, hogy a járvány elleni védekezés módszereivel megismertessék a lakosságot. A háború után hősiességéért Florence Nightingale kitüntetést kapott. Londonban tanulmányozta az eü. képzést, hazatérve átszervezte a bpi vöröskeresztes isk-t. 1934-től országszerte szervezte az Önkéntes Vöröskeresztes Szolgálatot. Megindította a →Betegek Apostoli Mozgalmát, melynek egészéges tagjai vállalták a betegek otthoni látogatását-gondozását, s évente zarándoklatot szerveztek nekik Máriaremetére. A II. vh. idején elismerésül a ném. követ vaskereszttel akarta kitüntetni, de nem fogadta el. 1944 őszén öccséhez, a győri ppségre internálták, annak halála után visszatérhetett Bp-re. 1949: nyugdíjazták, Herencsénybe költözött. Amikor rokonai külfödre távoztak, ~ maradt, s nagyon egyszerű körülmények között élve segített, akin csak tudott. Utolsó éveit Bpen albérletben töltötte. H.J.

Apor István, altorjai, gr. (†1706): Erdély kincstartója. - Szülei: Lázár (1595-1643), kézdi szék alkirály bírája, anyja Imecs Judit. Neje Farkas Zsuzsa. 1666: Alcsík alkirálybírája, Csík, Gyergyó- és Kászon szék főkirálybírája, majd főkormányszéki tanácsos, kincstárnok és hadvezér. Az Apafiak idején nagy befolyású és tudós ember, nagy vagyont szerzett. 1693. V. 1: br., 1696. II. 23: gr., a kat. restauráció egyik fő alakja Erdélyben. Vele kihalt a gr. ág. 88

Apor József, altorjai, br. (?, 1759. ápr. 5.-Kolozsvár, 1813. aug. 10.): kanonok. - A gimn-ot Kolozsvárt, a fil-t Bécsben végezte. A Pázmáneumból 1777. X. 25: lett a CGH növ-e. Fil. és teol. dr. 1781. IV. 18: papként tért haza. 1782: a gyulafehérvári szem. rektora. 1784: Csíkrákos, 1793: Kolozsvár plnosa, 1799: knk., kolozsmonostori apát. 88

Memoria Trans. 1841:LXXI. (40.) - Beke 1870:114. - Veress II:235.

Apor Péter, altorjai, br. (Altorja, Háromszék, 1676. jún. 3.-Altorja, 1752. szept. 22.): főkirálybíró, történetíró. - Korán árvaságra jutott, nagybátyja, A. István, Erdély kincstartója, a kat. restauráció egyik fő alakja nevelte. A gimn-ot 1686: Kolozsvárt kezdte, az egy-et Nagyszombatban végezte, 1696: jogi dr. Küküllő vm. főispánja lett. A kurucok elől 1704. I. 4: Brassóba menekült. 1705. VII: Rákóczi oldalára állt, ezért 1706-1707. XI. 10: Brassóban raboskodott. Pártfogói kiszabadították, s miután hűséget esküdött I. Lipótnak, 1708: háromszéki főkirálybíró lett. 1713. I. 15: br. rangot kapott. 1717: ~ mentette meg a Székelyföldet a tatároktól. 1744-47: (megvakulásáig) főkormányszéki tanácsos. Levelezéséből és írásaiból sugárzik vallásos lelkülete. Metamorphosis Transylvaniae c. munkája (1736) az erdélyi fejed-ség megszűnése utáni társ. átalakulásokat írja le; a nemz. hagyomány és a régi műveltség értékes megőrzője. - M: Lusus Mundi et eiusdem acts scenicus. 1727. - Metamorphoscs Transylvaniae. Bukarest, 1978. - Synopsis mutationum. Kz. 88

Szinnyei I:210.

Apor Vilmos, B., altorjai, br. (Segesvár, Nagy-Küküllő vm., 1892. febr. 29.-Győr, 1945. ápr. 2.): megyéspüspök, vértanú. -A gimn-ot Kalksburgban és Kalocsán a jezsuitáknál, a teol-t győri egyhm-sként Innsbruckban végezte. 1915. VIII. 24: Nagyváradon pappá szent., Gyulán kp., 1917: a váradi szem. pref-a és tanára, 1918: Gyula plnosa, 1929: csolti c. apát. 1941. I. 21: győri pp-ké nevezték ki, II. 24: Gyulán szent. Székét II. 2: foglalta el. - Félelmet nem ismerve pártfogolta az üldözötteket és az internáltakat, ismételten tiltakozott a zsidóüldözés ellen, beadványokkal fordult a nyilas vezetőséghez. Győr megkímélése érdekében közbenjárt a ném. hadvezetőségnél. 1945 nagyhetében kb. 200 menekültről gondoskodott a pp-vár pincéjében, s III.30:, nagypénteken, amikor védelmükben föllépett, egy or. katona lelőtte. A győri kárm. tp-ban temették el, 1988: átvitték a szegyh-ba. B-gá avatási eljárását a győri egyhm. kezdeményezte, 1997. IX. 9: II. János Pál p. b-gá avatta. - Ikgr. Rómában a Máltai Lovagrend házában →Kisléghi Nagy Ádám képe. - M: A Gyulán 1924. VIII. 15-17-én végbement III. alföldi kat. naggyűlés emlékkv-e. Összeáll. Megyesy Ágostonnal. Gyula, 1925. - Utóda 1946. V. 3: Papp Kálmán. 88

Schem. Jaur. 1968:69. - MÉL I:46.

Apor-kódex

114 levél terjedelmű ~ a 15. sz. végén másolt magyar nyelvű kézirat. Eleje csonka, az 56-150. zsoltár fordítását tartalmazza himuszokkal és canticumokkal. A zsoltárkönyv az un. →Huszita Biblia-fordítás másolata a →Müncheni- és a →Bécsi kódexszel együtt. A 16. sz. elején premontrei apácák használták és két rövidebb szöveget kötöttek hozzá, egy Mária-ünnepekre vonatkozó ordináriust és Szt Anzelm Dialogus de Passione Christi c. planctusának fordítását. A kódex első ismert újkori birtokosa báró Apor Péter. Később a Cserei család birtokába jutott, Cserei Jánosné az általa alapított imecsfalvi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozta, melyet 1880: Sepsiszentgyörgyre telepítettek át, az ~-et 2001: is ott őrzik. - Kiad. ~. Kiad. Volf György. Bp., 1879. (Nyelvemléktár 8.) -~. Hasonmás. Kiad. Szabó Dénes. Kolozsvár, 1942. (Codices Hungarici 2.)  M.E.

Timár Kálmán: Prémontrei kódexek, Kalocsa, 1924. - ~. Hasonmás kiad. Kolozsvár, 1942. (Codices Hungarici 2.) - Tanulm-ok a m. nyelv életrajza köréből. Szerk. Benkő Loránd, Bp., 1963:339. (Szabó Dénes: Az ~ zsoltártöredékei) (Nyelvtud. ért-ek 40.)


Apor Sarolta Mária Karolina, altorjai br. (Bp., 1864. febr. 5.–Bécs, Alsó-Ausztria, 1914. márc. 27.): szerzetesnő. – Szülők: Sándor (1820–1867) Soproni főtörvényszéki tan., cs. és k. kamarás; Stresow Sarolta (1829–1902). 88

Gudenus I:57.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.