Magyar Katolikus Lexikon > A > Angyalvár


Angyalvár: →Hadrianus császár (ur. 117-138) síremléke Rómában. - Kr. u. 135-139: épült a Tiberis jobb partján, s Hadrianustól Septimius Severusig a cs-ok temetkezési helye volt. Alapépítménye egy 84 m élhosszúságú négyszög, melyre egy 64 m átmérőjű henger alakú építményt emeltek kőből. Földdel fedték be, növényeket ültettek föléje, csúcsára oltárt állítottak, vsz. a cs. szobrával. A hengerépítmény belsejében egymás alatt 4 kamra van (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. Az ~ mintája a Ptolemeusok síremléke Alexandriában, melyet Philadelphosz építtetett. - Az ~at már a 3. sz. végén Aurelianus cs. bevonta a várost erődítő falrendszerbe. Ettől kezdve egészen a barokk korig egyre inkább erődítmény jellegű lett. A →sötét században a Crescentiusok vára, VII. Gergely menedéke IV. Henrikkel, és VII. Kelemené V. Károllyal szemben. Békés időkben az ~at börtönnek, levtárnak, olykor p. lakásnak használták. A kk-ban zarándokoknak épített oszlopcsarnok kötötte össze a Szt Péter- baz-val. VI. Sándor zárt menekülő folyosót építtetett a Vatikánból az ~ba. 1870: államosították; börtön, majd kaszárnya volt. A Tiberis szabályozásával kapcsolatban 1905-től restaurálták, 1933: múzeummá alakították át. - Az ~ neve Nagy Szt Gergely pápa látomásához kapcsolódik. 590: a várost pusztító járvány elhárítására a pápa könyörgő körmeneteket tartott. Egy alkalommal az ~ tetején meglátta Szt Mihály főangyalt, amint a büntetés kardját hüvelyébe dugta. Ez a járvány megszüntét jelezte. A látomás emlékére IV. Bonifác az ~ tetején Szt Mihály-kpnát építtetett, melynek tetejére először Giulio della Porta, majd 1753: P. A. van Verschaffelt bronz Szt Mihály-szobrát állították. **

LThK III:880.