Magyar Katolikus Lexikon > A > Amerikai Egyesült Államok


Amerikai Egyesült Államok (ang. United States of America, USA): szövetségi köztársaság Észak-Amerikában. - Határai: Kanada, Csendes-óceán, Mexikó, Atlanti-óceán. Ter-e 9.363.123 km², főv-a Washington. Államai: →Alabama, →Alaszka, →Arizona, →Arkansas, →California, →Colorado, →Connecticut, →Delaware, →Dél-Dakota, →Dél-Karolina, →Észak-Dakota, →Észak-Karolina, →Florida, →Georgia, →Hawaii, →Idaho, →Illinois, →Indiana, →Iowa, →Kansas, →Kentucky, →Louisiana, →Maine, →Maryland, →Massachussetts, →Michigan, →Minnesota, →Mississipi, →Missouri, →Montana, →Nebraska, →Nevada, →New Hampshire, →New Jersey, →New York, →Nyugat-Virginia, →Ohio, →Oklahoma, →Oregon, →Pennsylvania, →Rhode Island, →Tennessee, →Texas, →Új-Mexikó, →Utah, →Vermont, →Virginia, →Washington, →Wisconsin, →Wyoming. - M-ok részben pol., részben gazd. okok miatt vándoroltak az ~ba. Érkeztek szórványosan és hullámokban. Bölöni Farkas Sándor 1831: New Orleans-ban m. kolóniát, Baltimore-ban, Philadelphiában és több kisebb helységben talált magyarokat elszórtan. Az első m. bevándorlási hullámot a Kossuth-emigráció jelentette az 1848-49-es szabharc után. A 2. nagy hullám az 1870-es években kezdődött és az I. vh. előtt tetőzött. Gazd. okai a századvégi agrárválság, az 1880 után föllépett szőlőpusztító filoxérajárvány és Székelyföldön a m-rum. vámháború. A bevándorlók kisföldű parasztok és napszámosok voltak. Az ~ban ekkor munkaerőhiány volt és egész Eu-ból toborozták a munkásokat. 1871. XI. 3: New Yorkban a Shakespeare Hotelben m. emigráns gyűlés volt. Az első m. vonatkozású biztosítótársaság 1882: uo. alakult. M. tp-okat 1890-tól építettek. 1910: már több száz biztosítótársaság működött. Az ~ népszámlálási adatai szerint a Mo-ról bevándoroltak száma 1880: 11.526, 1890: 62.435, 1900: 145.714. - A 3. hullám 1919-43. Az I. vh. után érkezők eredetileg úgy tervezték, hogy csak 5 évig lesznek kint, de csak 37%-uk tért haza, a többi végleg letelepedett. Az újonnan jöttek a társadalmi különbségek miatt alig létesítettek kapcsolatot a régiekkkel, azok egyleteivel és szervezeteivel. Legnagyobb részük ui. középosztálybeli, kereskedő v. diplomás ember volt. A ~ m. anyanyelvű lakossága 1920: 473.538, az összlakosság százalékában: Illinois 6-10% (Chicago), Indiana 2-5% (South Bend), Massachusetts 2-5% (Bridgeport), Michigan 2-5% (Detroit), New Jersey 10%-on fölül (Trenton), New York 10%-on fölül (New York), Ohio 10%-on fölül (Akron, Cleveland, Toledo), Pennsylvania 10%-on fölül (Phiadelphia). A 10 legnagyobb mlakta város Akron, Bridgeport, Chicago, Cleveland, Detroit, New York, Phiadelphia, South Bend, Toledo, Trenton. - A II. vh. után érkezettek elsősorban azokban a városokban telepedtek le, ahol már korábban is nagyobb számban éltek m-ok. Az amerikai stat. évkv-ek szerint 1941-50: 16 ezer m. születésű érkezett. Az 1952-es McCarran-Walter törv. újabb ezrek bevándorlását tette lehetővé. 1949: teljessé vált Mo-on a határzár, azután már csak szórványosan érkeztek menekültek. 1964: körülbelül 500 m. származású kutató és más, magasabb beosztású egyén élt az ~ban. - Az 1956-os m. szabharc eltiprása után újabb nagy hullám érkezett. 1957. I-tól sorozatos könnyítéseket adtak a m. menekülteknek, így VI-ig már több mint 30 ezer m. érkezett. Becslés szerint 1968: 800 ezer m. élt az ~ban, New Yorkban 120 ezer, Clevelandben 51 ezer, Los Angelesben 42 ezer, Chicagóban 37 ezer, Detroitban 33 ezer, Pittsburgh-ben 29 ezer, Philadelphiában 25 ezer. - Az ~  1980. évi népszámlálásakor 727.223 személy vallotta magát m. anyanyelvűnek, a m. származásúak száma becslés szerint 1.049.679. Megoszlásuk államok, anyanyelv/származás szerint: Alabama: 1678/2416, Alaska: 710/1022, Arizona: 8034/11.569, Arkansas: 1021/1470, California: 71.428/102.856, Colorado: 5698/8205, Connecticut: 22.307/ 32.122, Delaware: 1218/1485, Dist. of Columbia: 1031/1485, Florida: 47.444/68.319, Georgia: 3665/5278, Hawaii: 744/1071, Idaho: 717/1032, Illinois: 30.373/43.737, Indiana: 18.382/26.470, Iowa: 1350/1944, Kansas: 1581/2277, Kentucky: 2088/3007, Louisiana: 2628/3784, Maine: 835/1202, Maryland: 9980/14.371, Massachusetts: 6854/ 9870, Michigan: 48.396/69.690, Minnesota: 3970/5719, Mississippi: 559/805, Missouri: 6310/9086, Montana: 1047/1508, Nebraska: 1230/1771, Nevada: 2413/3475, New Hampshire: 1007/1450, New Jersey: 70.607/146.411, New Mexico: 1248/1797, New York: 115.981/167.013, North Carolina: 3298/4749, North Dakota: 935/1346, Ohio: 102.581/147.717, Oklahoma:1552/2235, Oregon: 3614/5204, Pennsylvania: 76.544/110.223, Rhode Island: 842/2213, South Carolina: 1537/2213, South Dakota: 623/897, Tennessee: 2149/1094, Texas: 10.173/14.649, Utah: 809/1165 Vermont: 771/1110, Virginia: 8225/11.844, Washington: 5540/7978, West Virginia: 5159/7429, Wisconsin: 9781/14.085, Wyoming: 556/801. A legnagyobb magyar népességű városok (anyanyelv/származás): New York City: 63.826/91.909, Cleveland (Cuyahoga): 34.330/49.435, Los Angeles: 33.709/48.541, New Brunswick (Middlesex): 20.085/29.210, Detroit (Wayne): 19.056/27.441. **

EH 1992:51.