Magyar Katolikus Lexikon > A > Altorjay


Altorjay Sándor, altorjai (*Eger, Heves vm., 1887. jan. 9.): jogász. - Egerben a Ciszt. Gimn-ban éretts. Bpen, Lipcsében és Heidelbergben jogot végzett. A Honvédelmi Min-ban segédfogalmazó, 1910: a törvényelőkészítő o-on dolg. 1916. VIII: az egri érs. jogakad. jogtört. és egyhjog rk. tanára. 1919. XI. 15: lemondott. Ügyvédi okl-et szerzett. 1921: Bpen ügyvédi irodát nyitott. Főleg nagy büntetőperekben volt védő. - M: Akaratszabadság és felelősség. Eger, 1908. - M. szupremácia és demokratikus fejlődés. Bp., 1917. - Pár szó a m. kat. egyh. vagyon tulajdonjogához. Uo., 1918. - Álljunk meg egy szóra! Levelek különböző „felvilágosodottakhoz”. Uo., 1928. - A Szt Imre hg-hez intézett intelmek jelentősége államjogi és jogtört. szempontból. Uo., 1930. - Anonymus és a m. alkotmány. Uo., 1932. - Az anyaszentegyház csődje. Uo., 1937. - „Nolite timere ego sum!” Emberiség és katolicizmus. Uo., 1941. - A m. kir. főkegyúri jog lényege és a római szentszék joga, kül. tek. a „sajátegyház (Eigenkirche)” jogintézményére. H.é.n. 88

Gulyás I:471.