Magyar Katolikus Lexikon > A > Almásneszmély


Almásneszmély, 1977-ig Dunaalmás és Neszmély, Komárom-Esztergom m.: plébánia a győri egyhm. tatai esp. ker-ében. - 1093: Almás, 1273: Nezmel. 1332: már létezett. Első tp-át 1213 e. Szt László kir. tiszt. sztelték. A törökök 1529: elfoglalták. Lakói 1570: reformátusok lettek. 1750 e. alapították újra. Mai Nepomuki Szt János tp-át 1755: építették. Első org-ját 1800 k. építették, a mait (1/8 m/r) 1894: J. Ulmann bécsi mester építette. - Plébánosai: 1808: Szakál Gábor, 1810: Szalai József, 1830: Mutzer Dániel, 1830: Klárik László, 1832: Zichy Domonkos gr., 1848: Kovács Ferenc, 1852: Kollek József, 1856: Thüringer Bertalan, 1862: Tuboly József, 1865: Haragos Sándor, 1872: Braun József, 1880: Somogyi Gyula, 1883: Simon Péter, 1909: Sütő István, 1912: Gombos Géza, 1912: Szücs Géza, 1914: Gombos Géza, 1935: Mészáros Antal, 1969: Lőrincz Imre, 1971: Spekl Antal, 1979: Kutasi Árpád. Kegyura 1880: a klosterneuburgi apátság. Anyakönyvei 1715-től. - Lakói 1840: 397 r.k., 1507 ev., 17 izr., össz. 1921; 1910: 709 r.k., 11 ev., 1552 ref., 20 izr., 24 egyéb vall., össz. 2316; 1940: 895 r.k., 4 g.k., 47 ev., 1158 ref., 13 izr., 33 egyéb vall., össz. 2150. 1944/45: Dunaalmásról 22 ffit, 9 nőt, Neszmélyről 22 ffit, 7 nőt hurcoltak →malenkij robotra 1983: 1110 r.k., össz. 2740; 1990: 2903. - Régészeti emléke: egy bizánci típusú mellkereszt-ereklyetartó hátlapjának töredéke domborműves ábrázolással. A dunaalmási honfoglaláskori temető 1. sz. (a sírban talált hajfonatdíszítő korong alapján) női sírjából került elő. 7-11. sz. típus. Az egyenes záródású, szélesedő szárú kereszt felső szára letörött, középen Mária orante alakja. A tatai Kuny Domokos Múz-ban van.  **

Gerecze II:443. - Arch. Értes. 1959:209. (Kralovánszky Alán jelentése) - Régészeti Füzetek 1959. XI:53. - Búzás kz. 514.