Albánia: köztársaság Dél-Európában. - Határai: Montenegró, Koszovó, Macedónia, Görögo., Földközi-tenger. Ter-e 28.700 km², 1989: 3.201.000 lakos. Főv-a Tirana. - Lakói orsz-ukat Szkipériának, magukat szkipetároknak, az illírek leszármazottainak mondják. - A mai ~ ter-ét a 2. sz: É felől lat., D felől hellén hódítók foglalták el; a 2 kultúra határa a Shkumbi folyó volt. 379: Gratianus cs. Illiricum Orientale prefektura részeként a birod. K-i részéhez csatolta és 3 prov-ra osztotta: Epirus Vetus (főv: Nicopolis, ma: Preveza), Epirus Nova (főv: Dyrrhacium, Durazzo, ma: Durres), Praevelitana (főv: Scodra, Scutari, ma: Shkodër). A kk-ban a ter. gót, szláv, avar, szerb, bolgár-macedon, normann, majd velencei birtok, a 15. sz: török fennhatóság alá került. 1912: független fejed-ség, 1925: közt., 1928: kirság. 1939: az ol-ok foglalták el. 1946: népközt., a SZU szövetségese, de 1961-től fokozatosan eltávolodott, majd 1968: kilépett a Varsói Szerz-ből, és Kínához tartott. - Az evang. terjedésének kezdeteit nem ismerjük, de a Rómából jött lat. és Görögo-ból jött bizánci misszion-ok olyan sikerrel dolgoztak, hogy 343: a szardikai zsin-on e ter-nek 5 pp-e volt jelen. 600 k. a szláv hódítók az egyhszervezetet elpusztították. 1054 után a Shkumbi folyótól É-ra fekvő ter. Róma, a D-i Bizánc hatáskörébe került. - 1. Latin ritusú r.k. albán egyház. A szláv Dioklia fejed-ség (ma: Montenegró v. Crna Gora) megszervezése után 1089: alapították Bar érsségét, suffr-ai az É-i rész ppségei lettek. A velencei hódítás idején, a 13. sz: alapították Durazzo érsségét. A 15. sz. elején a török hódítás ellen a kat-ok Szkander bég (Kasztriota György) vez-ével harcoltak. 1443-68: biztosítani tudták függetlenségüket. Kasztriota György halála után török fennhatóság alá kerültek. A 17-18. sz: főként a középső ter. muzulmán lett. A kat. hagyományokat őrző családokban iszlám-ker. keverékvallás alakult ki. Az új térítés a ferencesek és 1856-tól a jezsuiták munkája volt. A ferencesek 1703: Scodrában nemz. zsin-ot tartottak, s a 18. sz: szem-ot is próbáltak alapítani, de ez csak 1856: a jezsuitáknak sikerült. 1945: üldözni kezdték a kat-okat, s elszigetelték őket Rómától. Az ol. misszion-okat és a hazai papságot bebörtönözték, 2 pp-öt halálra ítéltek, a kat isk-kat és szem-okat bezárták. A komm. kormány 1951: engedélyezte ismét a papság működését. 1964: betöltöttek 3 ppi széket. É-~ 1938-ig a Hitterjesztés Kongr. joghatósága alá tartozott. Érsekségei és ppségei: 9. sz: Pult, 13. sz: Durazzo, 14. sz: Lezhe, 1867: Skodra, 1888: Orosh. - 2. Bizánci rítusú ortodox albán egyház. A 11. sz: D-~ a K-i szakadár egyh. része lett. A korábban elpusztított ppségek közül Dyrrhaciumot és Nicopolist érsségként állították helyre, a többi ppség Ohrid suffr-a lett. Az elszakadás azonban nem volt ált., mert még a 17. sz: is voltak Rómához tartozó ter-ek D-en. A papság és a lit. nyelve 1912-ig a gör. volt; ekkor Fan Noli pap megalapította az autokefál albán egyh-at, a lit-ba bevezette az albán nyelvet. A konstantinápolyi pátr. ezt 1937: elismerte. A metrop. székhelye Tirana, suffr-ai: Berat, Korcë, Gjirokastër. Az ort. egyh. 1945: elismerte a kormányt, ezért kevesebb üldözésben volt része. - 3. ~ Egyesült Egyháza. Kasztriota György idejében néhány ort. egyhközs. unióra lépett Rómával. A Hitterjesztés Kongregációja az egyesültek lelki ellátására 1628: Cimarrában missziót szervezett, mely 1765-ig működött. Ekkor az unitus közösséget gondozó itáliai bazilitáknak el kellett hagyniuk az orsz-ot, s az ~i unitus közösségek kihaltak. 1895: az ~ középső részén fekvő Elbasánban a hívek egy csop-ja csatlakozott Rómához, így ~ban új unitus közösség alakult, melynek vez-je Germanosz archimandrita lett. Róma 1940: Elbasánban Leone Nigris pp. vezetésével ap. adminisztratúrát létesített. 1939-45: ~ban baziliták, bizánci szert. ferencesek, lazaristák és más, lat. szert. szerz-ek működtek, akiket 1945: kiutasítottak ~ból. - 1967: 1.200.000 mohamedán, 160.000 ort., 124.000 kat. és 300 zsidó élt ~ban. II.6: rendelettel megtiltották a vallási életet, és ~t (a világon elsőként) hivatalosan ateista állammá nyilvánították. Májusig minden egyh. intézményt (286 kat., kb. 2000 ort. tp-ot és kb. 1680 mecsetet) bezártak; az épületek egy részét lerombolták (327 kat. intézményből lett mozi, sportcsarnok, raktár, ill. sorsára hagyott rom). A lelkipásztorkodást betiltották. 1976: az alkotmány jogerőre emelte a meglévő helyzetet és büntetendőnek nyilvánította a vallás bármely megnyilvánulását. - 1990: ismét engedélyezték a vallás gyakorlását. 1992. XI. 24: a durresi és scutari érsség, ill. a pulati ppség betöltésével a Sztszék helyreállíthatta ~ egyhm-it.  88

Pallas I:300. - LThK I:271. - NCE I:246. - MET 1985:13. - TK 91:333.