Aja, Szt, Agia (Fro., ?-Mons, 691. v. 708. ápr. 18.): monsi grófnő, elhúzódó polgári perek, nehéz jogi ügyek védőszentje. - Szűkszavú forrásokból csak annyit tudunk róla, hogy hosszú házasság után a férje, Szt Idolf szerz., ~ a castrilocusi ktorban apáca lett. Ereklyéit 1613: azonosították. Főként Antwerpenben és Brüsszelben tisztelték. Mo-on barokk oltárával a pozsonyi Szt Márton- és a budavári Nagyboldogasszony-tp. tört-ében találkozunk, ahol a törv-nyel bajoskodók misét mondattak a kedvező ítéletért. Képe volt régen a Rudnyánszkyak kegyurasága alatt állott (1817) Nagytétény tp-ában is. Barokk oltára Nagyrédén, szobra a szerviták pesti tp-ában ma is megvan. Kultusza vsz. a jezsuiták bécsi Am Hof tp-ából került át hazánkba, de nem jutott nagyobb jelentőségre. Átmeneti hazai virágzását talán a  →neoacquistica commissio könyörtelen, családi hagyományokra és jogosultságokra mit sem adó ügyintézése is érthetővé teszi. - Egy Pozsonyban metszett barokk sztképen m-ul olvasható: Isten után Szent Aja Te légy Kalauzza Pörömnek, azt hogy Törvénybül végbe vihesse Bírám. Ez mondja el életét is: Kánnoniai grófné Szent Aja a Lotharingiai Hertzegek Nemébül vette eredetit. Azoknak, akiknek vagy Örök Levelei el tévellyedtenek vagy Törvény Székeken ok nélkül hurtzoltatnak: Istennél nevezetes Szószóllója. Tiszteltetik Szent György havának 16dik Napján. - Ü.: máj. 18. 88

Bálint I:384. - BS I:622.