Magyar Katolikus Lexikon > A > Adorján, VI.


Adorján, VI., Adrián, Hadrianus, Adriano Florensz (Utrecht, 1459. márc. 2.-Róma, 1523. szept. 14.): X. Leó utódaként 1522. I. 9-1523. IX. 14: pápa. - Flamand, a lőveni egy-en tanult, pappá szent. 1491: teol. tanár, 1507: V. Károly nev-je, majd tanácsadója. 1522-ig F. Ximenes bíb-sal, majd egyedül a sp. birod. kormányzója. 1516. VIII. 18: Kasztília és León inkvizítora is. Feddhetetlen élete és V. Károllyal való kapcsolata miatt távollétében megválasztották p-vá. Ahhoz azonban túl későn került a p. trónra, hogy elejét vegye a →reformációnak, és túl korán halt meg ahhoz, hogy igazán szembe tudjon vele szállni. - P-ságának két nagy célja volt: a reformáció visszaszorítása és a ker. fejed-ek összefogása a török ellen. A nürnbergi birod. gyűlésre F. Chieregatit küldte nunciusnak. Elismerte a p. kúria hibáit, tárgyalást ajánlott és orvoslást ígért, de a →wormsi ediktum végrehajtását nem tudta elérni. 1523. VIII. 3: csatlakozott a fr-ellenes ligához. ~ erősítette meg 1523. II. 4: Tomori Pál kalocsai érs-et, VI. 1: Bucsai Éliás cpp-öt, VI. 19: Szatmári György esztergomi érs-et. - Utóda 1523. XI. 19: VII. Kelemen. T.J.

Burmann Gasparus: Hadrianus VI. sive analecta-historica de Hadriano VI. Trajecti ad Rhenum, 1727. - Vigilia 1961:75. (Balanyi György: Az utolsó nem ol. p.) - LThK IV:1309. - MKA 1984:23. (s.v. Hadrian Florensz Dedel) - Mondin 2001:407.