🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > ártatlanság
következő 🡲

ártatlanság (lat. innocentia): bűntelenség. – 1. Feddhetetlen, tiszta lelki állapot, az ember →bűnbeesés előtti, →paradicsomi állapota (→ősállapot). – 2. Erény, a →bűn elkerülésének a készsége. – 3. Ikgr-ban képe a →bárány és az →egyszarvú. **

Czuczor I:. – II. János Pál: Férfi és nő. Ford. Nemessányi Lászlóné. Bp., é. n. (1981?)