Magyar Katolikus Lexikon > A > állat


állat: I. Termtud. és term-bölcs. szempontból: a soksejtű élőlények egyik törzse. A növénnyel ellentétben szervezete fölépítéséhez és anyagcseréjéhez szerves anyagokra van szüksége, nincs hordozó anyaghoz (talajhoz) kötve, sejtjei nagyobb egységekbe (szervek, szervrendszerek, szervezet) tömörülnek. Érzékelő, mozgás- és központi szervei (idegrendszere) segítségével fajilag meghatározott kömyezetén belül viszonylag szabadon tud mozogni. A legfejlettebb ~ok viselkedéslélektanáról is beszélhetünk. E tudományág úttörői: K. Lorenz és N. Tinbergen. Utóbbi szerint az ösztön hierarchikusan szervezett idegi mechanizmus, amely bizonyos figyelmeztető, jelző, irányító (külső és belső) impulzusoknak felel meg, s ezekre ad választ. Az ösztönös beidegzések részben átöröklöttek, részben az élet során alakulnak ki. Sokszor ellentétes ösztönök együttes jelenlétéről beszélhetünk (→ambivalencia). Mivel az ~oknál nincs meg a fogalmi gondolkodás és a szabad cselekvés, nem jutnak el a beszédig, a műveltség kialakításáig, bár ösztöneiket kísérő jelzőrendszereik változatosak. Néhány fajta ugyan eljuthat az ösztönös eszközhasználatig (pl. a csimpánzok), de addig már nem, hogy tudatosan formálnák át környezetüket (munka). Az érzéki megismerés fokán élnek. Sokan beszélnek ugyan „állati intelligenciá”-ról, de ez semmiképp sem jelenti azt, hogy képesek lennének fogalmi gondolkodásra, v. hogy fölismernék a cél és az eszköz viszonyát, hanem hogy öröklött ösztöneik körén belül (többé v. kevésbé gyorsan) alkalmazkodni tudnak környezetükhöz. - II. A Szentírásban a népi megfigyelés legfeltűnőbb sajátságaik alapján - némi pontatlansággal - négy csoportba osztotta az ~okat: vízben élők, szárnyasok, csúszómászók és a szárazföldön élők. - 1. A vízben élők vsz. aszerint, hogy van-uszonyuk, vagy nincs, nagyobb (pl. krokodil, víziló) és kisebb vízi~okra oszlanak. - 2. A szárnyasok az égi madarak; az „égi” fontos szempont a megkülönböztetésnél (a denevért is ide sorolták). - 3. Csúszómászók, amelyek a földön mozognak (Lev 11,42). Vannak köztük szárnyasok, szárnyatlanok, soklábúak, négylábúak és amelyeknek nincs lábuk, ezért csúsznak-másznak. - 4. A tágas mezőn élő szárazföldi ~ok a nagyobb négylábúak, amelyek nem a „hasukon csúsznak”. - Emellett megkülönböztették a vadakat és a háziasított ~okat, a jószágot (Ter 1,24; 3,14; 7,14; Iz 46,1), mégpedig a kis (kecsket és juh) és nagy jószágot: a barmot, a szarvasmarhát (vö. Lev 27,26). Végül fontos megkülönböztető szempont volt, hogy az ~ kérődző-e v. sem, hogy hasított körmű-e v. sem (vö. Lev 11,2-7, ahol a nyúl és a borz a kérődzők közt szerepel); de az is, hogy milyen nemű (Ter 7,16). - Izr. fiai vallási szempontból különbséget tettek a tiszta és a tisztátalan ~ok között, ez megkülönböztette őket a többi népektől, s emiatt szt-nek tarthatták magukat (Lev 11,44). Eredetileg egészségügyi szempontok is közrejátszhattak a tiszta és tisztátalan ~ok megkülönböztetésében, de még inkább szerepe lehetett annak, hogy a tisztátalan ~okat (pl. a kígyót) összefüggésbe hozták a démonokkal, ill. vannak köztük dögevők is (pl. dögkeselyű). Végül a szimbolikus értelmezés is belejátszhatott e megkülönböztetésbe (pl. a nyúl=termékenység). A Ter 7,8; 8,20, Lev 11,1-47; MTörv 14,3-20 alapján: 1. A nagyobb ~ok közül tiszták a kérődző hasított körműek (szarvasmarha, kecske, juh s némely antilopfajta); a teve, a borz, a nyúl és a sertés tisztátalan. - 2. A vízi ~ok közül tiszták azok, amelyeknek uszonya/úszólába van és pikkelyesek. - 3. A madarak közül mindenekelőtt a ragadozók tisztátalanok. - 4. A csúszómászók a sáskafélék kivételével mind tisztátalanok. - A teremtett világból a szárazföldön élő, mezei ~ok állnak az emberhez a legközelebb. Isten ugyanazon a napon teremtette őket, mint az embert (Ter 1,24), de növényekkel táplálkoznak s alá vannak vetve az embernek (1,26-30; 2,20); a vízözön idején ugyanúgy elpusztultak, mint az emberek (7,21). A bűn által megzavart rend (vö. 9,2) a messiási időben áll helyre (Iz 11,6-8;. Ter 9,2.15; Mk 1,13). Cs.I.

LThK X:186. - BL:48.