Magyar Katolikus Lexikon > A > államszervezés


államszervezés, Szt István államszervezése: A magyar →államalapítás szükségessé tette a szétzúzott, törzsi-nemzetiségi központok helyébe, a vérségi szerveződési elv pótlására újfajta igazgatási és irányítási szervezet kiépítését, a pol. szervezettel összefüggő →egyházszervezést, és az áll. központi és helyi szervezetének kialakítását. A Szent István-i áll. közp. szerve a →királyi udvar, udvartartás volt, amely lényegében valamennyi közp. közigazg. feladatot tömörített. A kir. udvarában, kíséretében tartózkodtak helyettesítői és belső tanácsadói, akiknek feladatköréből évsz-ok alatt kialakult a tisztségviselők 2 nagy csop-ja, az orsz. és az udvari tisztségviselők. Orsz-os méltóságnak számított a nádorispán v. az udvarbíró, későbbi nevén országbíró; az udvari tisztségek ekkor az udvar szolgálatára álló, főként gazd. ágak vez-i, mint a főtárnok v. főkamarás, aki a kir. javak kezelője, a tárnokok, révészek, vámszedők, sószállítók, pénzverők feje; a ménesek fölött rendelkező főlovász, továbbá a főtálnok (asztalnokmester és a főbocsár, főpohárnok). A királyi tanácsot, melyre Szt István dekrétumai oly sokszor hivatkoztak, a kir. család tagjai és az éppen a kir. udvarban tartózkodó tanácsadók, a kir. bizalmasai alkották. - A kir. udvartartásnak nem volt állandó székhelye, hanem udvarházak orsz-os hálózata mentén vándorolt. Az udvarok gondoskodtak ellátásáról. Minden udvarházhoz tartozott egy kápolna. A →királyi káplánok összessége alkotta a kir. kápolna testületét. A kir. udvartartás és udvarházak mellett bizonyíthatóan külön szervezete alakult ki a királynéi, s később a hercegi udvarházaknak is (reginatus, ducatus). - A →törvényhozás a kir. feladata volt, aki a kir. tanács megkérdezése után döntött, s a dekrétumok szövegében is hivatkozott a tanács hozzájárulására (ezzel nyilvánvalóan a törv-ek tekintélyét és érvényesülését erősítette). A törv-hozásban egyre nagyobb szerepet játszottak a székesfehérvári törvénylátó napok. Itt eredetileg bíráskodás folyt; az itt szerzett ismeretek megalapozták a törv-alkotást, aminek nyomán a gyülekezet a későbbi ogy-ek alapjává vált. A törv-kezést kialakulatlan bírói szervezet csíráiként a kir., a kir. tanácsadói és tisztségviselői, megbízottai folytatták. A helyi igazg. feladatát látták el az udvarházak (melyek élén udvarnagyok, udvarispánok álltak), az udvari várak és a kir. →vármegyék. - Szt István ~e betetőzte az államalapítást, s Mo-on szilárd feudális gépezetet hozott létre. Ezzel megteremtette az esélyt a m-ság számára, hogy Közép-Európa jelentős tényezőjeként maradjon fönn. Mindmáig vitatkoznak történészeink arról, hogy az ~ m. tradíciókra támaszkodott-e, vagy nyugati, ill. szláv államalakulatok mintáját követte-e. Vsz. erős európai hatás mellett keveredtek a tényezők, hiszen Szt István feladata az volt, hogy az Eu-ban ekkor már kialakult feudális normák és szervezetek mintájára alakítsa át a m. társadalmat. Eu. kerségét terjesztette a m. földön. Segítőtársai eu. klerikusok voltak; írástudói, törv-szövegezői, tanácsadói kat. papok; hadvezérei jelentős része Ny-ról jött feudális nemesúr. M.B.

Györffy 1977. - Kristó 1980, 1983, 1988. - Glatz-Kardosi 1988.