Magyar Katolikus Lexikon > A > Ákosmonostora


Ákosmonostora, Pest vm.: 1. az Ákos nemzetség nemzetségi monostora a Galga völgyében. 1214: említik a heuiuzi apátot. A környéken fakadó hévízekről nyerte nevét a kk. Hévíz és Hévízgyörk település, ill. Hévízvölgye, a Galga középső szakasza. A nemzetség Galga völgyi közp-jai 1362: Akusylyse (Ákosülése), 1376: Akusudvarhelye. 1389: ~i Mikcs bán fiait említik. 1394: Akwsmonostora kegyúri joga Ákos fia László özvegyére szállt, aki Széchenyi Frank erdélyi vajda felesége volt. Apátja 1438: Péter, 1511-16: László. Kegyurai 1450 u. a Rozgonyiak, 1523: a Báthoriak. 1546: a törökök Monostor néven faluként írták össze. Lakói 1547: szétszéledtek a környékbeli falvakba. 1562-re egy részük visszaköltözött, de 1580: és 1590: a török összeírás szerint Monostor népe Hévíz faluban lakott, földjeit onnan művelte. 1606 u. puszta hely. - 1863: a hévíziek vallották: „... hévízi határban Szent András nevezetű hegy ormon terjedelmes sáncz oldalú épületek helyei, dombjai és árkai léteznek, mely várforma épület szóhagyomány szerént a Templáriusok Monostora volt's Apátúrsági címmel van mai napig felruházva mint hévízi Apátúr néhai főtisztelenedő Laczkovits Vencel címzetes kanonok. Hévízen mint helybeli lelkész több mint félszázad olta lakó's 1854 évben elhalt boldog emlékezetű úr többszöri előmondása szerént az épületek omladozó falai még a'múlt század végivel állottak, 's azt főméltóságú herceg, Eszterházi Pál úr bujáki uradalma részéről földes úri jogon elbontatván, az anyagokat úgy mint követ, téglát, melyek használhatók voltak, Turára hordatta, 's belőle uradalmi magtárat építtetett...” - ~t régészetileg Miklós Zsuzsa kutatta. Szerinte ~ a Szentandrás dombon a 12-13. sz. fordulóján épülhetett. Makkai László úgy véli, hogy az Ákos nemzetség ebben az időben telepedett meg Pest m-ben. - Emlékét ma csupán tégla- és kőtörmelék jelzi Galgahévíz DNy-i határában a Szentandrásparton, másként Monostorligeten, egy vaskori földvár közepén. - 2. az Ákos nemzetség monostora a Közép-Szolnok vm. birtok közepén. Vsz. 12. sz. végén épült, 1219: említik először. Ma Nyírpályi. Ho.L.-H.F.

Csánki I:31. - Pest m. műemlékei I:378. - Módy 1968 - Káldi-Nagy 1977, 1985. - Horváth 1980. - Miklós 1982.