Magyar Katolikus Lexikon > A > Ágnes


Ágnes, Szt (3-4. sz.): szűz, vértanú. - Legendája szerint 12 é. volt, amikor Róma prefektusának fia feleségül akarta venni. ~ már korábban szüzességi fogadalommal Krisztus jegyese lett, ezért elutasította a pogány ijfút, aki bosszúból följelentette. ~t először nyilvánosházba hurcolták, majd máglyára ítélték, s amikor a tűz sem ártott neki, lefejezték. Halála után sztek társaságában megjelent szüleinek, és egy bárányt tartott az ölében. A Via Nomentana melletti katakombában temették el. Különleges tiszteletet érdemel gyermekfejjel tanúsított hűsége a szüzességben és a hitben. A RK és a RM a 4. sz-tól közli. A róm. kánonba is bekerült. A jegyesek és a kertészek védőszentje. Ü: jan. 21. (→Agnes secundo) - Rómában 2 tp-a van: 1. Először Nagy Konstantin cs. leánya, Konstancia, majd a 7. sz: I. Honorius p. építtetett baz-t ~ sírja fölé. A mai S. Agnese fuori le mura ('a falakon kívüli') ez utóbbi többször felújított formája. Az ősi baz-hoz vezető folyosó falain Szt Damasus p. ~ről írott verse és egy 4. sz. dombormű látható. Az apszis alatt V. Pál p. által 1615: készíttetett koporsóban őrzik ~ csontereklyéit Szt Emerenciáéval együtt. Az apszis falán lévő ~-mozaik 7. sz. remekmű. A főhajó fából faragott mennyezete a 17. sz-ból való, rajta Szt Konstancia és Szt Cecília domborműve. - 2. A Domitianus cs. korabeli stadionnak, ~ vtságának színhelyén már a 8. sz: oratórium állt. II. Callixtus p. baz-t emeltetett itt. A mai S. Agnese in Agone ('a küzdőtéri') tp-ot X. Ince p. rendeletére G. Rainaldi és F. Borromini építette. 1672: sztelték fel. Az oldalkpnában őrzik ~ fejereklyéjét; az ereklyetartót III. Honorius p. készíttette. E tp-ban van Római Szt Franciska keresztkútja és X. Ince p. sírja is. - Ikgr. ~ a 6. sz. közepén Ravennában, a S. Apollinare Nuovo mozaikján szerepel, vsz. először. A 14. sz-tól előkelő leányként ábrázolják. Attrib-ai: a bárány (lat. agnus ~ a nevére utal), hosszú haj, kard, korona, virágkorona, máglya. - Mo-on: legendája az Érdy-kódexben és kk. naptárakban már szerepel; kedvelt keresztnév, m. alakjai: Anglit Angalitha, Ágnus, Annos. - Gótikus táblaképei: 1450 és 1460: Bártfa, 1460: Hervartó, 1470: Kassa, 1480: Szentjakabfalu, 1485: Arnótfalva, 1490: Alsóbajom, 1493: Késmárk, 1495: Nagylomnic, Nagyjeszen, 1500: Palocsa, 1510: Sztankahermány és Dúbrava, 1520: Héthárs, 1530: Csíkcsatószeg szárnyas oltárain. Szentjakabfalu ~-szobra (1490) a besztercebányai múz-ban; faszobra a virgines capitales között, Kisszeben Angyali üdvözlet-oltárán (1510). - Patrociniumai: Ruszkitóc, Marcaltő (kastélykpna) és vsz. a kk-ban Szentágota (Szabolcs vm.). - A jászladányi öregek fejzúgás ellen ~hez szoktak folyamodni; a rábaközi Szilben időjárási regula: ha ~ hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince. →anglitbor **

Pécsi Tamás: Az utolsó áldozat. ~ életének regénye. H.é.n. - LThK I:165. - BS I:382. - Bálint I:165. - Sachs 1980:22. - SzÉ 1984:52. - Tóth 1989:138, 150.

Ágnes, Assisi, Szt (Assisi, Itália, 1197.-Assisi, 1253. aug. 27.): apáca. - Assisi Szt Klára húga. A keresztségben a Katalin nevet kapta. 2 héttel azután, hogy Klára elhagyta a szülői házat és kimenekült a városból a S. Angelo di Panso-ktorba, ~ is utánaszökött. A szülők mindent megtettek, hogy legalább ~t visszahozzák; az egyik nagybátyja berontott a ktorba és megverte, de nem tudta kihozni. Ezután kapta Szt Ferenctől az ~ nevet, mert Ferenc a róm. vt., Szt Ágnes állhatatosságát látta benne. 1212: Klárával együtt a S. Damiano-ktorba költözött. ~t 1220: Firenzébe küldték, hogy a Monticelli-ktor apátnője legyen. A pádovai, mantovai, velencei, imolai klarissza ktorokban is megfordult, majd visszatért a S. Damianóba. Itt egy látomásban ölbe vehette a gyermek Jézust. Jelen volt Klára halálánál, majd néhány nap múlva maga is meghalt. Holttestét 1260: az újonnan épült S. Chiara-tp-ba vitték. Tiszt-ét XIV. Benedek 1752: hagyta jóvá. - Ü: nov. 16. **

BS I:369.

Ágnes, Montepulcianói, Szt, OP (Montepulciano, Itália, 1268. v. 1274. máj. 5.-Montepulciano, 1317. ápr. 20.): 9 é. korában lépett be a domonkos ktorba. Rendkívüli komolysága és jámborsága miatt 5 é. később magiszternőjével együtt meghívták Proceno falu mellé ktort alapítani. 15 é. korában megválasztották a ktor priorájává. Életszentsége miatt szülőföldje visszahívta, hogy Montepulcianóban is alapítson ktort. Isten akaratát látta e meghívásban, és el is ment. Az alapítólevél 1306. VII. 3: kelt, s VIII: a nővérek első csoportja a szervita Bernardo Ranieri jelenlétében letette fogadalmát. ~t IX. 23: elöljáróvá választották, haláláig priora volt. Isten rendkívüli ajándékokkal áldotta meg alázatosságban kiemelkedő szolgálóját. E csodák közül kiválik a manna-csoda, amikor a pp. jelenlétében manna borította el az oltárt. Sziénai Szt Katalin nagyon tisztelte, és ismételten időzött a montepulcianói ktorban, amelynek tp-ában őrzik ~ romlatlan, mindmáig ép testét. Életét Capuai B. Rajmund írta meg. A domonkos r-ben 1601 óta hivatalos a tisztelete, XIII. Benedek 1726: avatta sztté. - Attrib-ai: angyal, bárány, gyermek Jézus, könyv, liliom, palást, sírbolt. **

BS I:375.

Ágnes, Prágai, Csehországi, Árpádházi, Szt, OSCl (Prága, 1205.-Prága, 1282. márc. 2.): apáca. - Atyja I. Ottokár cseh. kir., anyja III. Béla leánya, Konstancia. Atyja tervei szerint először Henrik sziléziai hg. és Szt Hedvig fiával jegyezték el, s Sziléziába vitték. Szt Hedvig a trebnici ciszt. apácák gondjára bízta. Jegyese halála után visszavitték Prágába, s a doksonyi prem. nővérek nevelték. Új vőlegénye a későbbi VII. Henrik cs. lett, ezért Au-ba vitték. Fölbontva ezt az eljegyzést, atyja II. Frigyes cs-nak ígérte. 1230: Ottokár meghalt, s ekkor ~ visszatért Prágába. A városba érkezett ferenceseknek háza közelében ktort építtetett, majd a Szt Jakab-tp. mellett klarissza ktort alapított, melynek első nővéreit Assisi Szt Klára küldte, akivel ~ levelezésben állt. ~ is belépett a ktorba, s 1234: átvette irányítását. Különös gondja volt a betegekre, a leprásokra és az árvákra, s hamarosan egész városnegyed alakult karitatív intézményekből. Szt Ferenc, Mária Magdolna és Borbála tiszt-ére tp-okat építtetett. Ktorait 1782: szüntette meg II. József. B-gá avatását a huszita háborúk akadályozták meg. 1930: megtalálták a sírját. 1936: újra elindították B-gá avatását. II. János Pál p. 1989. XI. 12: sztté avatta. - Ü: jún. 8. **

Pallas I:158. - Balanyi György: Cs. B. Á. Bp., 1938. - SzÉ 1993. (Szt Klára ~hez írt 2 levelével!) - Puskely 1994:213.

Ágnes, Babenbergi (1280 k.-1183 k.): magyar királyné. - III. István felesége, Babenbergi II. Henrik osztrák hg. és Theodora gör. hgnő leánya. Házasságát 1166: kötötte Bécsben. Amikor férje 1173: hirtelen elhunyt, gyermeket várt. III. Béla trónra léptekor Bécsbe tért vissza. Egyes adatok szerint I. Hermann karintiai hg-gel lépett volna 2. házasságra, de ez nem bizonyos. D.D.

Wertner 1892:320.

Ágnes Châtilloni: →Anna, Antiochiai

Ágnes, Habsburg (1280.-Königsfelden, 1366. jún. 11.): magyar királyné. - III. András felesége. I. Albert hg. és görzi-tiroli Erzsébet leánya. Atyja pol. meggondolásból adta feleségül az özvegy Andráshoz. A menyegző Bécsben 1296 farsangján volt. Gyermektelen házassága után 1301: özvegy lett, s mert Mo-on nem maradhatott, vagyonával Bécsbe költözött, magával vive az utolsó Árpád-házi sarjat, B. Erzsébetet, aki András kir. előző házasságából született. ~ Erzsébettel nagyon szigorú volt, s hogy elejét vegye annak, hogy valaki Erzsébet férjeként igényt tarthasson a m. trónra, a leányt 1318: a tössi OP zárdába vitte. Atyja meggyilkolásának helyén rokonaival minorita-klarissza →kettős kolostort alapított, s a közelben rendezte be saját udvarát. Kapcsolatban állt a ném. misztikusokkal. →Eckehart mester neki ajánlotta egyik művét. D.D.

Kat. Szle 1888:214. (Pór Antal: Habsburgi Ágnes m. kirné) - Hamann 1988:29.