Magyar Katolikus Lexikon > Ü > ügyész


ügyész (lat. promotor iustitiae): egyházi bíróságon a közérdeket hivatalból védelmező jogász. – Kinevezése az egyhm-kben (ill. a bíróságok mellé) kötelező, illetékes hatósága a mpp. A kinevezéshez szükséges követelmények: 1) feddhetetlen hírnév; 2) kánonjogi doktorátus v. legalább licenciátus; 3) kipróbált okosság és igazságszeretet. Az ~ lehet klerikus v. világi (1435.k.), kinevezését kaphatja az ügyek összességére v. egyes ügyekre (1436.k. 2.§). Elmozdítására a mpp. jogosult, de csak megfelelő (ám nem feltétlenül súlyos) okból (uo.). – Szerepelnie kell a büntető ügyekben, valamint az egyh. peres ügyek közül azokban, amelyekben a közérdek veszélybe kerülhet (1430.k.). Azt, hogy az egyh. peres ügyekben mikor kerülhet veszélybe a közérdek, a mpp. joga megítélni, hacsak az ~ részvételét törv. nem írja elő, v. szükségessége a dolog jellegéből egyértelműen nem következik (1431.k. 1.§). Az ~ szükségességét írja elő pl. az 1696.k. a házastársak különválásáról (separatio) folyó perekben. Az 1431.k. 2.§-a szerint jogvélelem szól az ~ szükségessége mellett, valahányszor a per előző fokán ~ szerepelt. – Azokban az ügyekben, amelyekben az ~ részvétele elő van írva, ha nem idézték meg, a cselekmények semmisek, kivéve ha: 1) idézés nélkül mégis jelen volt, 2) v. ha legalább az ítélet előtt, az iratokba való betekintés után tisztségét gyakorolhatta (1433.k.). – Az ~ szerepe némileg hasonlít a felekéhez. Ez fejeződik ki abban az előírásban, hogy ha ~ szerepel a perben: 1) valahányszor a törv. megkívánja, hogy a bíró a feleket v. ezek egyikét meghallgassa, meg kell hallgatnia az ~t is; 2) valahányszor a fél kérelme szükséges ahhoz, hogy a bíró valamiről rendelkezhessék, ugyanilyen hatása van az ~ kérelmének is (1434.k.). Ez alól az ált. előírás alól kivételt jelentenek azok az esetek, amikor a jog kifejezetten másként rendelkezik. Sz.SZ.A.

Erdő 1991:567.