Magyar Katolikus Lexikon > Ö > összetartás


összetartás (lat. concordia, 'a szívek összetartása'): erény, mely arra tesz képessé, hogy közös célt →együttműködéssel valósítsunk meg. Alapja az →egyetértés. - Az ~ lemondásra (→önmegtagadás) nevel, ezzel erősíti az akaratot és a türelmet. - Erkölcsileg meg kell különböztetni a jóban való ~t a rosszban való ~tól. **