Magyar Katolikus Lexikon > Z > zsidómentés Budapesten


zsidómentés Budapesten, 1944. márc. 19.–1945. febr. 13: a német megszállás alatt a hazánkra erőszakolt nürnbergi törvények végrehajtásának akadályozása, a keresztény felebaráti szeretet ébrentartása és gyakorlata. – 1941: Mo-on a területrészek viszaszerzése utáni népszámláláskor 14.683.323 fő élt, közülük 725.007 (4,94 %) izr. vallásúnak [ebből 139.455 (19,23 %) zsidó nemzetiségűnek] vallotta magát (ném. források a faji törv-eikkel zsidónak minősítettek kb. 1.100.000 mo-i lakost); a trianoni (Csonka)Mo-ra jutott 400.760 izr. személy. – E. Veesenmayer (1904–1977) ném. követ bíróság előtti vallomása szerint Mo. ném. megszállásának oka: „Hitler dühöngött, mert  Magyaroszág 'szabotálja' a zsidókérdés radikális megoldását.” – 1944. III. 19: a ném. megszállás után az SS megszervezte az akkor Eu. legnagyobb zsidó közösségének a Nagyném. Birod. munkatáboraiba szállítását. 2 szökött rab följegyzéseiből (auschwitzi jegyzőkönyv) V: először a bpi Zsidó Tanács értesült az auschwitzi táborban történtekről, azt VI. közölte Horthy Miklós kormányzóval (1920–44), aki VII. leállítatta a munkatáborokba hurcolást, de a zsidóüldözést megakadályozni nem tudta. – A hazai egyh-ak hamis iratokkal, kereszlevelekkel (ezek száma kideríthetetlen) látták el a hozzájuk fordulókat, épületeikben bujtatták a segélykérőket. X. 15: a nyilas puccs után a semleges orsz-ok Bpen maradt képviselői – Szálasi Ferenc (1897–1946) nemzetvez. engedélyével (aki ezért diplomáciai elismerést remélt) – XI: „védett házakba” menekítettek zsidókat.  A svéd követség kb. 5000, a svájci kb. 7800, a Nemzetk. Vöröskereszt kb. 3000, a svéd vöröskereszt kb. 4000, a bpi Apostoli Nunciatura kb. 13.000 menlevelet állitott ki [a kb. 33.200 menlevél 39,16 %-át]. Ezek egy része közvetlenül, jelentős része papok, szerzetesek apácák és hívők révén került a rászorulókhoz. – A r. k. intézmények részesedése a személyi mentésben az első öszesítések alapján a következő: az angolkisasszonyok Váci u-i rházukban 8 felnőttet és 40 gyermeket, a zugligeti rházban 20 felnőttet és 60 gyermeket bujtattak. Mindkét helyen zaklatták őket, de senkinek nem történt baja. –– A bencés obláták a →Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége épületében 82 főt bujtattak, akik közül lakás hiányában többen még 1948 után is e házban laktak. – A ciszterci r-ház (Horányszky u.) 15 zsidót rejtegetett a szovjet megszállásig. – A →Collégium Marianumban 100 zsidó lányt helyeztek el, a rászorulókat ingyen v. minimális díjért; mindnyájan épségben maradtak. – A  →Collegium Theresianumban 30 zsidó lányt rejtegettek. A nyilasok 3x tartottak házkutatást, de az egyik lebombázott házrész mögé a romoktól rejtett folyosó vezetett, ezen keresztül bújtak el ilyenkor a leányok, a nyilasok nem tudták a másik házrészt megközelíteni. – A ferences nővérek X. 15. után 30 felnőttet és 120 gyermeket fogadtak be zárdájukba (Hermina út), a gyermekekkel egy tanító-nővér rendszeresen foglalkozott. Mivel a bujkálóknak nem voltak élelmiszer jegyeik, a nővérek a sajátjukat megosztották velük. XII. 10: a rájuk tört nyilasok  néhány felnőtt és nagyobb gyermek kivételével, akik megszöktek a razzia gyűrűjéből, mindnyájukat elhurcolták. A nővéreket „büntetésül” kifosztották; a kár meghaladta az 50.000 pengőt. A nővérek részt vettek Köhler atya hegyeshalmi expedíciójában, amikor a No-ba hurcolás elől a pápai védetteket hoztak vissza. Mikor autójuk a gettóba ért, a nyilasok bántalmazták a nővéreket, rájuk fogva, hogy angol kémek. – Az irgalmas nővérek anyaháza már 1944. VIII-: 50 felnőttet és 150 elhagyott gyermeket fogadott be. A nyilasok többször akartak házkutatást tartani, de a portán 1–2 irat átnézésével megelégedtek, így mindnyájan megmaradtak. Az Isteni Megváltó Leányai anyaházukban (Svábhegy) 150 gyermeknek adtak menedéket, de a nyilasok és a szomszédságban tanyázó Gestapo elhurcolta védenceiket. – A kapucinusok rházának nagy részét 1944. nyarán a ném-ek katonai célokra foglalták le, ezért senkit nem lehetett befogadni, az atyák védenceiket magánlakásokban helyezték el. – A Karitász Központ kicsiny Nyugdíjas Otthonában otthonában 11 zsidót rejtegettek. Az otthon vez-jét a nyilasok az éjjel elhurcolták, vallatták, internálással fenyegették, de nem árulta el, hogy kik az otthon lakói. – A kármelita nővérek újpesti intézetükben 330, zömében gyermeket mentettek meg az elhurcolástól. – A Katolikus Iparos és Munkásifjak Orsz. Egyesülete közp. székházában: egy egész emeleten 26 zsidót menekítettek. E székházban működött →Sándor Dénes hittanár és a titkos megbízással Bpen tartózkodó holland katonatisztek irányításával működő ellenállási szervezet, mely a katonai vonal mellett zsidókat mentett többszáz menlevéllel, hamisított, iratokkal. A házba XII. végén ném. autóosztag szállásolta be magát, mindnyájan épen érték meg az ostrom végét. – A KPI-ben 40 gyermeket rejtettek; időközben, mikor a helyzet válságossá vált, egy részüket szüleikhez, hozzátartozóikhoz küldték. 14 ott maradt, 15–20 átmenetileg talált menedéket a szemin-ban. – A lazarista atyák lelkigyakorlatok ürügyével 30 zsidó ffit rejtegettek r-házukban (XI., Nagyboldogasszony u. 26):, mindnyájan megmenekültek. →Köhler Ferenc mint a Nunciatura megbízottja, számos p-i menlevelet osztott szét, XII: amikor a zsidókat gettóba zárták, külön engedéllyel állandóan velük volt, 14 szükségkórházban és 2 kpnában viselte gondjukat, s az irgalmas nővérek által odajuttatott élelmiszerekkel látta el őket. – A maristák (Champagnat intézet) kb. 100 zsidót tartottak bentlakó növendékként int-ükben; a gyermekek szülei közül 50 felnőttnek adatak menedéket. A náluk bujkáló fr. katonák közül egy elszászi SS (vsz. provokatőr) jelentette föl a szerz-eket. 40 gestapós tört rájuk éjjel, a bujkálókat kivégezték, 6 r-társat, a gyermekek 2/3-ad részét, sok felnőttet elhurcoltak. A szerz-eket a svábhegyi Gestapón, a Pestvidéki Törvszék fogházában és a parlamanti pincében megkínozták majd a Várba vitték. Ott érte őket az ostrom. A r-házban hagyott néhány gyermek és felnőtt megmenekült. – Az Óbudai Irgalomházban 25 felnőttet és 15 gyermeket helyeztek el. Karácsony előtt a nyilasok parancsára védett házakba vitték őket. – A Gellért-hegyi pálos rházat 1944 nyarán a ném-ek katonai berendezések számára foglalták le, oda nem lehetett senkit sem befogadni, az atyák a náluk jelentkezőket magánhelyeken ill. más intézményekben igyekeztek biztonságba helyezni. – A Szatmári Irgalmas Nővérek bérházban lévő kicsi Hám János Otthonukban 20 zsidót bujtattak. A ház lakói csak akkor tudták meg, hogy zsidók rejtőzködnek a nővéreknél, mikor az óvóhelyre ném-ek mentek és a bujkálók nem mertek lemenni; senki nem árulta el őket, mindnyájan megmenekültek. – A →Szent Anna Kollégiumba Pejachevich grnő vitt 150 vidékről menekült zsidót. Az állandó nyilas veszedelemtől ügy menekültek meg, hogy a szomszédságban lévő rumén követséget őrző rendőrök egyike a koll. kapuja előtt posztolt; senkinek sem történt bántódása. – A bencések rendházában 80 menekült a légó-pincében élte át az ostromot. Havasi Luciusz és →Szúnyogh Xavér Ferenc mint gettólelkészek sok erőszakoskodásnak voltak kitéve. – Az Erzsébet apácák több mint 100 bujkálót betegség címén fogadtak be kórházukba. A nyilasok gyakran razziáztak, a nővérek ügyesen rejtették el védenceiket. Az óbudai téglagyár gyűjtőhelyről sok védlevelest vittek ki a nővérek, köztük sokat föl is ruháztak; mindnyájan túlélték az ostromot. – A Sacré Coeur apácák 200 nőt és gyermeket bujtattak zárdájukban (XIV., Ajtósi Dürer sor), a szomszédos gimn-ban elszállásolt munkásszázad is p-i mentességet kapott általuk. Amikor a századot máshová vezényelték, sokan megszöktek és a nővérek közbenjárásával elhelyezték őket. A rejtőzködőket élelmezték és ruházták is; az ostromot mindnyájan túlélték. – A Szt Teréz Intézet több mint 500 menlevelt adott Bpen bujkálóknak, 30 főt maga fogadott be. A nyilasok próbálkozásait sikeresen elhárították, így mindnyájan megmenekültek. – A SzociálisTestvérek a vezetésük alatt álló Női Otthonban (Bokréta u.) 25 üldözöttet rejtegettek. Följelentésre →Salkaházi Sárát, Berkovits Vilma hitoktatót és 2 zsidó nőt elhurcoltak és kivégezték őket. Akiknek iratait rendbenlévőnek találták, nem érezve magukat biztonságban, hamarosan máshová mentek. – Szűz Mária Társasága (Josephinum) 20 felnőttet, 60 gyereket, köztük 2 v. jugoszl. állampolgárt rejtegetett a Hűség Háza (Andrássy út 60) szomszédságában; az ostromot mindnyájan túlélték. – Az Unió Eucharistica nővérek az Apponyi téren egy magánlakásban kis kórházat rendeztek be, ahol ápoltként 20 zsidót bujtattak. Árulás folytán a nyilasok éjjel rájuk törtek, akiknek nem nem voltak jó iratai, azokat elhurcolták. A vez. nővért a Toloncházba vitték, megverték, kivégzéssel fenyegették s azzal engedték el, hogy ha még egyszer rajtakapják zsidóbujtatáson, azonnal fölkoncolják. A nővér először az Andrássy úton, majd a Benczúr u-ban új lakást bérelt és 30 zsidót fogadott be, kb. 40 főt magánlakásokban helyezett el. A társaság alapítója, →Pataky Arnold prelátus saját, 4 szobás lakását is átengedte. Sok bujkálónak adott a Társ. menekült iratokat, melyeket juttatásokért egy nyilastól szereztek, a szegények a papírokat ingyen kapták. Az Andrássy úti és Benczur u-i üldözöttek és a magánlakásban elhelyezettek átvészelték az ostromot. – A Jézus Szive Népleányok Társasága a jelentkező menedékkérőket, miután igen szűkösen voltak, a szomszédos jezsuita rházba küldték; az általuk vezetett Korda kvkereskedést elhelyező irodaként is használták. A →Szent Kereszt Egyesület s a beavatott pléb-k ide irányították a bujkálókat, ahonnan a nyilvántartott, fölajánlott lakásokba küldték azt a kb. 2000 főt, akiket a nővérek iratokkal is elláttak. Vöröstorony u-i lelkigyakorlatos házukban 20-an kaptak helyet, s naponként kb. 200 ebédet osztottak a rászorulóknak a nyilasok állandó zaklatása közt, végig biztonságban. – A Sophianum intézetben X-től 80 nőt és 40 gyermeket rejtegettek, később 10 ffit is befogadtak, akiket díjtalanul az egész ostrom alatt élelmeztek. Zugligeti r-házukban előbb 20-an kaptak menedéket, majd miután a  Sion-zárdából menekülniük kellett, 80 főt szintén itt rejtegettek. A nyilasok mindkét helyre több ízben próbáltak behatolni, de a nővérek föllépése mindig megmentette a helyzetet. Mindnyájan épségben megmaradtak. –A Jó Pásztor zárdában 112 zsidó leányt rejtettek. A nyilasok 2x is razziáztak, de a nővérek egy rejtett folyosón a szomszédos épületbe mentették át őket, így baj nélkül vészelték át az ostromot. – A sashegyi Sion zárdában 110 nőt rejtegetettek. A Gestapo fölfedezte a rejtekhelyet, de a nővéreknek még volt annyi idejük, hogy kilopják védenceiket a zárdából, akiket részben az Irgalmas nővérek r-házában, részben magánlakásokban helyeztek el, így mindnyájan megmenekültek a szovjet megszállásig. – A Ranolder Intézet épülete még ősszel több bombatalálatot kapott. Sok beutalt menekült tartózkodott az int-ben, a menedéket kérő kb. 100 zsidó lányt a rend zugligeti "B.Katalin"-nyaralójában helyezték el, ahol egy fiktiv hadiüzemet létesítettek. Itt érte őket az ostrom vége. – Szociális Testvérek Társasága: →Slachta Margit repülőgépen utazott Rómába és személyesen adta át Pius p-nak a szlovákiai zsidóüldözésről (1942: 500, 1943: 300 RM-t fizettek a zsidók No-ba szállításáért) szóló jelentését. Többször tárgyalt Speelmann bíb-sal is, e tárgyalásoknak eredménye lett, hogy a tót ppök tiltakoztak a deportálások ellen. A Társaság tagjai százszámra szereztek a Nemzetk. Vöröskereszt, a svéd követség és a Nunciatura védleveleit. A Nunciaturán állandó szolgálatot teljesítettek. A Magyar Szent Kereszt Egyes. keretében 160 csoportban 80 tanerővel 10.000 keresztelkedni vágyó okt-át végezték; a munkatársak közül 4 fő vértanúhalált halt. A védett és csillagos házakban, XII–: a gettóban munkálkodtak, igen sok zsidót kiszöktetve onnan. A Társaság kb. 1000 főt mentett meg. A Thököly úti anyaház (váltakozó 140-es létszámmal), Remetekertváros 120; Ajtósi Dürer sor 100, Pécsi "Leány-nyaraltatás" 20; Jankovich-telep 20; Zamárdi 15; Kolozsvár 10; Nagyvárad 20; Szegvár 10; XI., Ulászló utca 16. A többi a IX., Bokréta utcai, szombathelyi, komáromi, székesfehérvári, gyöngyösi, zugligeti házakban rejtőzködött. – Bp. 50 napos ostromában az 1941: 1.164.963 lakosból kb. 25–26.000 lakos meghalt, a 46.997 épületből kb. 34.770 megsérült, 12.690 elpusztult v. súlyosan megsérült, 32.363 lakás lakhatatlanná vált. A főv. 1941: 184.453 zsidó lakosából az ostromot kb. 119.000 élte túl Bpen (az 64,5 %, uakkor a ffiak egy része vidéken munkaszolgálatban volt). Egyetlen ném-ek megszállta városban v. orsz-ban sem tudták az SS deportálási akcióit ilyen számban v. százalékban szabotálni. E tény elérésében döntő tényező a r. k. Egyház volt. Z.A.

M. stat. zsebkv. 1943: 51. – Kun Andor: Enyhítő körülmények Mo. bűnperében. Bp., 1946:53. – Lévai Jenő: Zsidó sors Mo-on. Uo., 1948: 179. – Zakar András: A Serédi-féle ellenállás és ami mögötte van. Okiratgyűjtem. (Bp., 1980) (kézirat) – Braham, Randolph L.: A m. holocaust. Bp.–Washington, 1988. II:510.