Magyar Katolikus Lexikon > Z > zsálya


zsálya (lat. Salvia officinalis): az ajakosvirágúak családjába tartozó, Dél-Európa karsztos vidékein vadon termő, hazánkban termesztett, bokros, illatos félcserje. Forrázata fertőtlenítő és összehúzó hatású, torok és gyulladásos testrészek öblögetésére, belsőleg húgyutak betegségei, bélhurut és legyengülésből eredő izzadás ellen használják, ülőfürdőként aranyeres bántalmakat gyógyít. A kk-ban Mária gyógyító erejét jelképezte. **

Rápóti–Romvári 1972:256. – Lipffert 1976:71. – KML 1986:324.