Magyar Katolikus Lexikon > Z > zirci ciszterci apátság


zirci ciszterci apátság, Veszprém m.: III. Béla 1182: alapította az 1357-ig bakonyinak is nevezett ~i apátságot. A szerz-ek Clairvaux-ból jöttek, amelynek 30 é. korábban Szt Bernát (†1153) volt az apátja. A 13. sz: a ~i apátok a r. generális kápt-jától 18, a p-któl 33 esetben kaptak megbízást r. v. egyh. ügyek intézésére, így 1276 k. Árpádházi Margit életszentségének kivizsgálására. 1232: szerz-eket küldött a gotói monostor benépesítésére. Néhány apát és szerz. neve azt mutatja, hogy még a 14. sz. 2. felében is voltak fr. szerz-ek. Birtokai túlnyomórészt a Bakonyban és környékén feküdtek. Jelentős jövedelme volt a győri vám 1/3-a. 1538 e. elnéptelenedett, okl-ei és tárgyi emlékei elenyésztek. Miután 1552: Veszprém török kézre került, ~en 150 évre a falu is lakatlanná vált. A tp. boltozata beomlott, de falai 1732-ig álltak, azután lebontották és köveit elhordták az új apátsági tp. építéséhez. Az 1912–13. évi ásatások szerint a háromhajós tp. 56 m hosszú volt kereszthajóval és abban 2–2 kpnával. Ma csupán a főhajó egy emléknek meghagyott pillérkötege látható. 1538: világiak, 1609: világi papok kapták meg az apátság birtokjogait. 1659: került vissza a r-hez, a lilienfeldi apáthoz, aki sikertelen visszaállítási kísérlet után 1699: a sziléziai Heinrichau apátjára ruházta. 1814-ig a heinrichaui apátok ~ apátjai is voltak. Az ő érdemük, hogy ~ ismét fölépült, és ezzel megteremtették a későbbi m. ciszt. élet előföltételeit. – 1727–33: elkészült az új ktor, 1732–52: az új apátsági tp., 1770-ig barokk berendezése. 1750: a konvent elérte a 12-es létszámot, élére perjel került. Az apátság bakonyi és Fejér vm. birtokain a ciszt-ek földművelő lakosságot telepítettek, tp-okat, pléb-házakat és isk-kat építettek, ellátták a falvak népének lelkigondozását. 1802: a helytartótanács a ~i apátságot Heinrichautól függetlennek nyilvánította, 1814-ig kormányzó perjel, azután apát állt a konvent élén. A már korábban Pásztó révén átvett egri gimn. mellett 1813: elvállalta a székesfehérvári és pécsi egykori jezsuita gimn-ok fönntartását és ellátását. Ekkor lett a m. ciszt-ek sajátos föladata az ifj. tanítása és nevelése. ~ megmaradt központnak, de egyre több rtag költözött a gimn-okhoz csatlakozó rházakba. 1878: a ~i apát megkapta a szentgotthárdi apátságot is, és annak fejében elvállalta a bajai gimn. fönntartását. 1912: a bpi Szentimre-városban tanítani kezdtek az 5. ciszt. gimn-ban. 1866-tól ~en működött a r. hittud. főisk-ja, 1889-től Bpen az egy. tanárképzés tanulm. int-e, a későbbi →Bernardinum. XI. Pius 1923: rendezte a hazai ciszt-ek egyhjogi helyzetét, fölállította a Ciszt. Rend Zirci Kongr-ját. 1928–39: Bpen, Baján, Pécsett és Székesfehérváron a r. új gimn-okat építtetett. – A kolozsvári egyetem teol. karán tanuló 18 kispap 1944. X. 8: 2 tanárral Zircre menekült. Itt folytatták a tanévet. Az 5 ötödévest 1944. XII. 10: a veszprémi börtönben Mindszenty József szentelte pappá. 1945. IV. 4. u. visszatértek Kolozsvárra.  – 1948. VI. 16: az összes egyh. isk-kal együtt a ciszt-ek gimnáziumait is államosították. 1950. VI: a kongr-nak 191 örökfogadalmas pappá sztelt, középisk. tanár tagja, 35 növ-e és 12 novíc-a volt. – 1950. IX. 7: a r. hazai működését az állam betiltotta. – 1990–2007: lépésről lépésre visszakapták az apátság épületét és helyreállították a szerz. életet. ~ ismét a m. ciszt-ek közp-ja. Intézményei: Bp-en a Budai Szt Imre Gimnázium, Egerben a Gárdonyi Géza Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Pécsett a Nagy Lajos Gimnázium és Kollégiuma, Székesfehérvárt a Szt István Gimnázium, Zircen a  Szent Bernát Idősek Otthona.  – Apátjai 1208–18: Joannes Lemovicensis, 1221: Guido, 1226: J..., 1249: Jacobus, 1259: S..., 1287: Gregorius, 1290–1332: Jacobus, 1327: Joannes, 1332: Stephanus, 1332–65: Odo, 1366: Egydius, 1369–71: Alardus, 1374–75: Joannes, 1380–96: Nicolaus, 1406: Conradus, 1415–33: Andreas, 1437: Leonardus, 1448: Blasius, 1450: Petrus, 1462: Nagyváthi Péter, Dionysius, 1464–89: Nagyváthi Péter, 1499–1502: Matthaeus, 1513: Maglódi Miklós, 1519: Ettwes Ferenc (győri egyhm-s pap). – Világi adm-ai: 1609: Monoszlay Mihály, 1616: Bolerázy István, 1638: Bőjthe Miklós, 1640: Káldy Mihály, 1641: Gorup Ferenc, 1647–59: Héderváry János br. – Ciszt. szerz-ek: 1660–78: Újfalusy Márton; lilienfeldi apátok: 1678–95: Matthaeus Kollweis; 1695–99: Sigismund Braun; heinrichaui apátok: 1701–02: Henricus Kalert, 1703–22: Tobias Ackermann; 1723–24: Anthonius Niklas, 1725: Gregorius Regnard, 1732: Geradus Wiesner, 1749: Candidus Rieger, 1763: Constantinus Haschke, 1778: Marcus Weltzel, 1793: Constantinus Gloger; pásztói és pilisi apátok: 1814–23: Dréta Antal, 1826–57: Villax Ferdinánd,1858–79: Rezutsek Antal; pilisi, pásztói és szentgotthárdi apátok: Supka Jeromos, 1891: Vajda Ödön, 1911: Békefi Remig, 1924: Werner Adolf, 1939–50 (†1982): Endrédy Vendel.  H.F.L.

Békefi 1896:403. – Horváth Konstantin: ~ tört. Veszprém, 1930. – Aggházi Mária: A ~i apátság tp-építkezései a 18. sz-ban. Uo., 1937. – – Alpár Lucián: A ~i apátság függetlenítésének kérdése. Bp., 1942. (Ciszt. dri ért-ek 84.) – Schem. Cist. 1942:128. – Veszprém M. Múz. Közlem. 1964:119 (Hümpfner T.). – MRTp IV:263. – TKMK 114. – Analecta Cist. 1982:7 (F. L. Hervay). – Hervay 1984:208. – MKA 1988. II:166. – Hervay–Legeza–Szacsvay: Ciszterciek. Bp., 2005 (2. kiad.): 26, 32.