zentai mészárlás, 1944. okt.–nov.: a szovjet csapatok 1944. X. 8: foglalták el a várost, melynek 1910: 29.666  lakosából 27.221 m., 2.020 volt a szerb, s ahová 1919 után pár ezer →dobrovoljácot telepítettek be, akik 1941. IV: visszacsatoláskor – 1946-os szerb adat szerint – 52-en tűzharcban meghaltak. Az oroszok után a vajdasági 8. rohambrigád a katonai közigazgatás bevezetése előtt érkezett Zentára. Kimondták, hogy bűntetteik után a németekkel nem lehet egy országban élni, el kell őket kergetni; m. nem lehet a népfelszabadító biz. tagja, a m. nyelv nyilvános használata tilos (1941: a 32.147 lakosból kb. 29.300 m.). Háborús bűnösként kb. 100 férfit lefogtak. Egy önjelölt rögtönítélő bíróság XI. 9: este 64 zentai polgárt halálra ítélt. XI. 9/10-re vírradóra „a zentai híd alá és a fürdőházhoz hajtották őket, térdig érő vízbe, s golyószórókkal kaszálták áldozataikat. Amíg csak valaki mozgott, lőttek.” Akiket nem vitt el a víz, a híd alatti lövészárkokba földeltek el. A „háborús bűnösök” listája ‘levéltári hulladékként’ megmaradt (a zentai születésűek szülőhelyét * jelöli) Hangya Kálmán (*1872); Tóth Mihály (*1872); Balogh Károly, dr. (*1880); Hagymás Gábor (*1880); Tóth Miklós (*1881); Ferenci Antal, dr. (*1882); Dukai Lukács (*1883); Hadvány D. Károly (*1883); Tóth Katona Illés (*1884); Für Mátyás (*1885);Felsőhegyi András, dr. (*1886); Huszár Bálint (*1886); Polyákovics Iván (*1886); Sándor Jenő (*1886); Dudás Péter (*1889); Nagy Pörge Illés (*1886); Toldi János (*1898); Guelmino Sándor (*1890); Hesz József (Csantavér, 1890); Kalámár István (*1890); Lálics Imre (*1890); Kovács Péter (*1891); Czeles András (*1892); Halász Sándor (*1892); Vass Nándor (*1892); Vass Pál (*1896); Zsiga Pál (*1896); Boka Pál (*1897); Kesérling Sándor (Módos, 1897); Berkes Pál (*1898); Meszkanov Vaszilije (Harkov, 1898); Szollár János (*1899); Varga Illés (*1899); Baráti István (*1900); Kovács István (*1900); Molnár Gábor Béla (*1900); Puskás Mária (*1900); Nagy János (*1901); Sic Lénárd (Románia, 1902); Vecseri Lajos (*1902); Boros János (*1903); Piszár Péter (*1903); Bencsik Lajos (*1904); Döme Tamás (*1904); Johanis Kálmán (*1905); Marton Franja (*1905); Mihalesz György (*1906); Nagyabonyi István (*1906); Kuklis István (*1908); Lakatos Vince (*1908); Imre Ferenc (Szeged, 1909); Dörne Albert (*1910); Lakatos Gusztáv (*1910); Motynek Elek (*1910); Sas Lajos, dr. (Csóka, 1910); Tóth Mihály, ifj.  (*1910); Ilovszki Ernő (*1911); Janek Aladár, (Óbecse, 1911); Halász Jenő (*1912); Magyar János (Hódmezővásárhely, 1912); Szabó Imre (*1913); Tóth Szegedi Péter (*1914); Boros Géza (*1915); Lukács Károly (*1915); Piszár István (*1915) 88

Burány Nándor: Összeroppanás. Újvidék, 1968: 135. – Cseres 1991: 190.