Magyar Katolikus Lexikon > Z > zárai érsekség


zárai érsekség, Jadrensis (2009: Zadar, Horváto.): dalmáciai érsekség az Adriai-tenger partján. – Első írásos említésekor Kr. e. 384: Jadera, fallal körített illír település, a liburnus törzs székhelye. Kr. e. 167: a rómaiak meghódították, a császárság idején kolónia. Első pp-e (Szt) Donát, második, név szerint nem ismert pp-e 341: a róm. zsin. résztvevője, Félix pp-e ott volt 381: az aquileai és 390: a milánói zsin-on. Bizánc és a ravennai exarchátus alá tartozott. A népvándorlást jól védhető fekvése miatt a gótok és az avarok dúlásától eltekintve átvészelte. – Amikor rendezték az egyh. rangsort Dalmáciában, a spalatói érs. lett a dalmát-horvát egyhm-k. feje; 925: és 928: a spalatói zsin. ezen döntését Gergely nonai pp. – valójában egész Horváto. pp-e – és Fornin, Zára és a bizánci Dalmácia pp-e nem fogadta el, de ellenkezésük sem a zsin. döntéseit, sem azok p. megerősítését nem befolyásolta. A 11. sz-: a zárai pp. a horvát kir. kíséret tagja, jelen volt 1066 karácsonyán Szebenikóban amikor Kresimir a zárai bencés zárda védelmét ígérte. 1105: Könyves Kálmán kir. elfoglalta Zárát, és Horváto. élére Lőrinc esztergomi érs. személyében bánt állított. 1111: Zárában Könyves Kálmán megesküdött Dalmácia jogainak tiszteletben tartására. Ezután Zára évszázadokig a m–velencei vetélkedés színtere. – Lampridius zárai pp. kérésére IV. Anasztáz p. 1154: a Licet Universalis Ecclesiae Pastor bullájával a zárai ppséget érsséggé tette Arbe, Fáró, Ozeró, Veglia suffr-okkal. 1202. XI. 24: a IV. keresztes hadjárat Velence számára elfoglalta Zárát; III. Ince p. elbeszélése szerint „a velenceiek lerombolták a városfalakat, kifosztották a tp-okat, tönkretették az épületeket”, elüldözött lakói csak 1203. IV. 25: tudták visszafoglalni. 1228: a ferencesek, 1280 k. a domonkosok telepedtek le Zárában, ők adták az érs-et is. 1217 tavaszán II. András kir. 10 hajót bérelt Velencétől, hogy a kir. hadait Spalatóból a Sztföldre szállítsák, András a bérletért Velence javára lemondott Záráról. 1240: a város megelégelve a velencei uralmat elpártolt tőle, s elismerte IV. Béla fennhatóságát. A kir. 1243. VI. 4: el is foglalta, majd lemondott a városról de vámja 2/3-át megtartotta. A velenceiek által 1202: lerombolt szegyh. helyén L. Periander érs. új szegyh. építésébe kezdett, amit 1285. V. 27: szteltek föl. Ekkor került Zárába Szt Simon testének ereklyéje (aminek Erzsébet, I. [Nagy] Lajos özvegye 1377: készíttette a ma is látható aranyozott ezüst koporsót). – 1311: Zára föllázadt Velence uralma ellen s a m. kir. védelme alá helyezte magát. 1345. VIII. 12: Velence ostromolni kezdte Zárát, mely 1346. XII. 21: megadta magát. 1358. II. 18: a zárai békében, melyet a Szt Ferenc-tp. sekrestyéjében I. (Nagy) Lajos diktált, Velence lemondott Dalmácia egész K-i partvidékéről Zárától Buduáig, elismerte a dalmáciai városok keresk. szabadságát, s a doge lemondott a Dux Croatiae et Dalmatiae c-ről. 1377: új velencei–m. háború után Velence 1381. VIII. 24: a torinói békében újra lemondott Dalmáciáról és keresk. szabadságot biztosított a dalmát városoknak Velence ter-én. P. Matafari érs. 1396: koll-ot alapított. – 1409: Zsigmond kir. 100.000 dukátért eladta Zárát Velencének, 1797-ig annak uralma alatt patricius közt. – A törökök 1500: érték el Zára falait, ezután építették nagy D-i védműveit; a törököt csak 1718: sikerült az egyhm-ből kiszorítani Boszniáig. 1579: a dalmáciai zsin. helye, mely kimondta, hogy a pp-öknek az apácák meglátogatásakor horvátul kell beszélni. 1656: Florio érs. papneveldét alapított, mely a zágrábi papnev. után az első szem. a délszláv ppségekben. Zmajevic érs. külön szem-ot alapított a glagolita papnöv-ek számára, amit utóda, Karaman 1748: nyitott meg. XII. Leó 1828. VI. 30: a Locum Beati Petri bullával átszervezte a dalmáciai ppségeket. Zára egész Dalmáciára kiterjedő érsség lett, suffr-ai: Szebenikó, Kattaró, Spalató; megszüntette a →nonai püspökséget, melynek ter-ét a ~hez csatolta, az →ozerói püspökséget és az →arbei püspökséget a →vegliai püspökséggel egyesítette, kivonta a zárai érs. alól s a görzi érs. hatáskörébe utalta. Spalatót megfosztva érs. rangjától a ~ suffr. ppségévé tette. – A rövid fr. uralmat kivéve 1797–1918. X: a Habsburgok uralták. 1918. XI–1919: délszláv, 1920. II. 11: a rapallói szerződés után Zára és a környékbeli pléb-k Olo-hoz tartoztak. – A ~nek a Szerb–Horvát–Szlovén Kirsághoz csatolt részén 1922: ap. kormányzóságot létesítettek J. Mileta szebenikói pp. kormányzása alatt, az Olo-hoz csatolt rész élére P. D. Munzani került. 1929: az ol. részen 24 pléb., 54 világi pap, 98 szerz., 12 laikus testvér, 6 ffi, 14 női ktor, 98 apáca, 30 papnöv. és 42.828 hívő élt, a délszláv részen, az ap. kormányzóság alatt 30 pléb., 98 világi pap, 45.000 hívő. Zára várát 1931: 18.604 fő lakta. XI. Pius 1932. VIII. 22: Pastorale Munus bullájával megszüntette a zárai érs. tart-t, ~ főegyhm. maradt, egykori suffr. ppségeivel együtt közvetlenül a Sztszék irányítása alá került. Leválasztották a Jug-hoz csatolt ter-et, de egyesítették vele az ol. uralom alatti Lussint, Chersót, Lagostát s néhány apró szg-et. Az újonnan létesített ap. kormányzóságot a szebenikói pp. gondozta. A II. vh. idején Zárát 72 légitámadás érte, műemlékei nagy része elpusztult. 1944: délszláv uralom alá került, amit 1947. II. 10: a párizsi béke megerősített. A Sztszék leiratával 1948. III. 1: a ~et ismét létrehozta az Olo-ba menekült Manzani érs. helyett a fárói pp., M. Pusic, 1950. IX. 27: M. Garkovic lett az ap. kormányzó, aki 1952. II. 22: adrai cpp. lett; számos tp-ot fölújíttatott, 1959: főisk-vá tette az 1949: megújított Zmajevic szem-ot. – Érs-ei: 1146: Lampridinus, 1179: Theobadus, 1183: Damjan, 1187: Péter, 1198: Manzavini Miklós, 1208: Leonárd OSB, 1218: Venerius János, 1238: Tamás, 1239: Franco Domokos, 1245: Pereander Lőrinc, 1241: Ganzoni András, 1291: Anagni János OFM, 1297: Tuderto Henrik OFM, 1299: Fulgineói Jakab OFM, 1312: Sándor OP, Setiai Miklós OP, 1321: Butuanei János, 1333: Matafari Miklós, 1376: Matafari Péter, 1400: Vangnocius Lukács OESA, 1420: Molinus Balázs, 1428: Venerius Lőrinc OP, 1449: Foscari Polidorus, 1450: Valaresso Maffeo, 1494: Robobella János. – 1554: Luigi Cornaro bíb. lett. Mucius Callini 1555–56: részt vett a →trienti zsinaton és közreműködött a katekizmus, az index, a missale és a breviárium szerkesztésében. 1596–1604: Minucius Minucci megírta az →uszkókok történetét. – 1713–45: Vinzenz Zmajevic előbb a tör. provinciák vizitátora a Balkánon. 1729: megalapította az illír szemináriumot a horvát papnövendékek részére, a horvát és a régi egyh. szláv nyelvet is tanította, mert a legtöbb pléb-n a glagolita nyelvet használták. 1745–71: Matthäus Karaman ószláv misszálét adott ki. →Zadar 88

Gams 1873:397. – Balics 1888:47. –  Eubel I:280; II:184. – Margalits 1900:780; 1902:864. – KL IV:501. – OS 1975.