Magyar Katolikus Lexikon > Z > zágrábi érsekség


zágrábi érsekség, Archidioecesis Zagrabiensis: az 1093: alapított →zágrábi püspökség 1852. XII. 11: érsség lett. Suffr-ai: Bjelovar-Kirzevci, Sisak, Varazdin és a g. kat. Kirzevci.

– 4246 km²-en 2010: 1.237.650 l, 1.101.900 h, 202 pb,  312 ep, 250 szp, 51 sz, 1265 szn, 4 ni, 35 ki-e volt. – Az 1848/49. é. m. szabharc leveretését követő önkényuralom idején a Habsburgoknak nyújtott horvát segítség viszonzásaként, a szabor és Jelasics bán többszöri kérésére, I. Ferenc József kívánságára IX. Pius Ubi Prium Placuit bullájával 1852. XII. 11: érseki rangra emelte a →zágrábi püspökséget. Az új főegyhm. suffr-a lett a →diakóvári püspökség, a →zengg–modrusi püspökség és a →kőrösi görögkatolikus püspökség, papjai kapták a belgrád–szendrői pp-i címet. 1853. V. 8: Viale Prela bécsi nuncius fölsztelte váraljai Haulik Györgyöt az 1. zágrábi érs-ké. – Káptalanjai: a →zágrábi székeskáptalan 28 valóságos és 6 c. knk-kal, a →csázmai társaskáptalan 7 valóságos és 8 c. knk-kal. – A ~ egész ter-ét a →trianoni béke a SHS kirsághoz csatolta. – 1969: a zengg–modrusi ppséget leválasztották a ~ről, a fiumeivel egyesítve fiume–zenggi érsekséggé (→Rijeka–Senj) nyilvánították. – Érs-ei 1853: Haulik György, 1870: Mihalovics József; 1894: Posilovics György; 1914: Bauer Anton; 1937: Stepinac Alojzije1960: Franjo Šeper; 1970: Franjo Kuharić  **

Kolarić 1995.– Zagrebački Biskupi i Nadbiskupi. Szerk. F. Mirošević. Zágráb, 1995. – AP 2010:812.