🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zsigmond visegrádi fogsága
következő 🡲

Zsigmond visegrádi fogsága, 1401. ápr. 28.: A megözvegyült Luxemburgi Zsigmond kir. (ur. 1387–1437) briegi Henrik hg. leányával, Margittal készült házasságot kötni, amikor a Szt György-napi nyolcados törv-székek tanácskozására összegyűlt urak, Kanizsai János esztergomi érs. (1387–1418), Ludányi Tamás egri pp. (1400–04), Bebek Imre auránai perjel és Bebek Detre nádor vezetésével az országnagyok, szemére vetvén törv-szegéseit, Budán elfogták Zsigmond kir-t. Kanizsai érs-kel az élen (aki fölvette a Sztkorona kancellárja címet) országtanácsot alakítottak a kormányzásra, okl-eiket mint az orsz. előkelői (prelati barones et regni Hungarice proceres universi) adták ki, s az újonnan készített Magyarország Szentkoronájának pecsétje köriratú pecséttel erősítették meg. A Budán, Óbudán, majd Esztergomban ülésezett országtanácsnak adományozási joga nem volt, a kir. hatalom jelképe, a Sztkorona fölhatalmazásával kormányoztak, a kir. környezetének cseh, fr., ném. és lengy. udvaroncait megfosztották tisztségeiktől, vagyonuktól és száműzték őket (pl. →Stiborici Stibort az erdélyi vajdaságtól 1395. IX–1401. IV.). – V. (Luxemburgi) Jodok és Prokop (†1405. IX. 24) morva őrgr-ok, Zsigmond rokonai, megsegítése ürügyén ÉNy-on várakat, Pozsony, Nagyszombat és Szentgyörgy városát elfoglalták. A pártoskodó bárók II. (Jagelló) Ulászló lengy. kir-nak VI. 11: tapolcsányi gyűlésükön fölajánlották a m. trónt (ő visszautasította); másik csoportjuk trónjelöltje Vilmos osztr. hg., Hervoja bosnyák vajda, László nápolyi kir. trónigényét támogatta. Garai Miklós Zsigmondot „őrizetre” Siklós várába vitette, ahol a kir. híveivel szabadon érintkezhetett. VIII. 31: Patán (Somogy vm.) az országnagyok megállapodtak a Zsigmond-párt vezérével, Garai Miklós horvát–szlavón bánnal (1394–1401): amennyiben Zsigmond helyett mást választanak kir-nak, annak megkoronázása után Zsigmondot 15 napon belül szabadon engedik, ha megtartják kir-nak, akkor karácsonyig köteles az idegenektől (4 kivételével) visszavenni a birtokukba jutott várakat. Ennek teljesítéséig a kir. Garai őrizetében marad, aki a kir-ért fiát, Miklóst és öccsét, Jánost túszul adta az országnagyoknak. Zsigmond Siklósról szabadulva Cillibe (Krajna) ment, ahol eljegyezte Cillei Borbálát. X. 29: Pápán megesküdött: ellenfeleinek kegyelmet ad, de azoktól elégtételt kap, akik fogsága idején (az országnagyok engedélye nélkül) a kir. jövedelmeket megcsonkították. T.E.

Horváth M. II:418. – Kerékgyártó 1875:221. – Pór–Schönherr 1895:447. – Hermann 1973:131. – Mályusz 1984:49. – MTK I:236.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.