Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zsámbék


Zsámbék, Pest m.: 1) vár. Egyesek szerint már III. Béla korában várat emelt itt az Aynard nemzetség, vsz. azonban, hogy a 14. sz: építtette a Maróthi család. Később Corvin Jánosé. 1541: Buda eleste után a törökök megszállták, végvár lett. 1596: Pálffy Miklós visszavette, de később ismét elfoglalták. 1689: a törökök kivonulása után a Zichy család kapta meg, akik átalakították. Kk. alaprajzát nem ismerjük, ma teljesen átalakítva áll. – 2) Egykori premontrei monostor és templom. Az 1186 k. Champagne-ból Mo-ra érkezett Aynard család tagjai, Egidius és Smaragdus comesek 1205/22: alapítottak itt Ker. Szt János tiszt. a prem-ek számára monostort, mely a →váradhegyfoki prépostság filiája volt. Apátját 1236: p. okl. említi. 1258: a szolgagyőri Eynardus kirnéi lovászmester, Smaragdus fehérvári prép., kir. alkancellár és testvéreik kérésére IV. Béla megerősítette az elődök által tett adományokat: a monostor birtokai részben Győr és Veszprém vm. határán, Sokorópátka, Nagydém és Lovászpatona táján, másrészt ~on (ahol az egyik szőlőt maguk a szerz-ek telepítették) és környékén voltak. – 1398: az Aynard család mellett Maróti János macsói bán is részt kapott a monostor kegyuraságából, mert Zsigmond kir. ~ot neki adta. – 1476: a Maróti család kihalván Mátyás kir-ra szállt a kegyuraság. Ő a monostort, amelyben a korábbi 20 helyett már csak egy szerz-t találtak, a pálos remetéknek adta. 1477. III. 13: 15 pálos vette birtokba Váci János perjel vez-ével. 1523/34: Székesfehérvárt egy házat kaptak. 1541: Buda elfoglalása után a mon. bizonyára elnéptelenedett. – A monostortp. helyén már 1200 k. állt egy kisebb, félkörös apszissal záródó tp. A románkori kéttornyos, háromhajós, 35 m hosszú tp-ot 1763: földrengés károsította, köveit a 19. sz: a helyi lakosság bányászta. Maradványa románkori építészeti emlékeink egyik legszebbike. – 3) plébánia a székesfehérvári egyhm. budai esp. kerében. – 1332: már létezett. A törökök 1540 u. elfoglalták. 1716: alapították újra. Mai Ker. Szt János-tp-át 1754: építették. Org-ját 1764: ismeretlen mester építette, 1963: a FMKV (2/19 m/r),1998: Albert Miklós átépítette. Akv. 1717-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: ném., m.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. – Filiája 2001: Tök. – Plébánosai: Lakics István, 1721: Venczel István, 1724: Puck Kristóf, 1725: Schillinger Jakab, 1740: Nikoleti Ferenc, 1743: Márkus Mihály, 1758: Schőnpflug Ferenc, 1763: Kummer György, 1793: Ley János, 1808: Veroni Pál, 1809: Gaál József, 1838: Majer József, 1839: Dobrotkay Mátyás, 1841: Nyirák Ignác, 1852: Gózony György, 1867: Pados János, 1872: Huszár Károly, 1888. Gózony Gyula, 1902: Bardon István, 1903: Krizsán János, 1909: Radnich Imre, 1933: Folláth (Ásguti) Ádám, 1954: Varga Lajos; 1989-től premontreiek: Rubint Ferenc János, 1990: Ullmann Péter Ágoston, 1997: Holnapy Dénes Márton. – 4. A →Szent Keresztről nev. Irgalmas Nővérek intézményei. 1904: ~ község a romos állapotban lévő Zichy kastélyt a nővéreknek adta okt. célokra. Czirák Antal segítségével a várat átépítették, s a r. noviciátusa, 1913: rendtartomány székhelye lett. 1911: az idős és beteg nővérek és a növ-ek számára Josephinum néven betegházat építettek. – A többször átépített és bővített épületegyüttesben komplex nevelési-oktatási rendszert hoztak létre: 1905–48: fiú és leány kisdedóvó, fiú és leány el. iskola, négyosztályos leány polg. isk.; 1921–25: polg. fiúisk., 1925–29: gazd. leányisk., 1929–48: Tanítónőképző Intézet. – 1948-ig mintegy 900 növendék kapott tanítónői oklevelet. A ~i isk-komplexum központi fűtéses kollégiumával, uszodájával, korszerű tornatermével, sportpályáival, gazdasági kertjével az ország egyik legjobban felszerelt, modern intézményévé vált. – 1948: a Keresztes Nővérek isk-it államosították, a Tanítónőképző Intézet helyén a Földművelésügyi Minisztérium 1949: Mezőgazdasági Akad-t hozott létre, amely 1950: Gödöllőre költözött. 1951-: termelőszövetkezeti vezetőképző, 1962-: Felsőfokú Mezőgazd. Technikum, 1971-: Gödöllő Üzemmérnöki Kara működött az épületben. – Az Oktatási Minisztérium a pedagógushiány enyhítésére 1977: az Esztergomi Tanárképző Főisk. kihelyezett tagozatát hozta létre ~on. A hallgatók száma fokozatosan nőtt, kialakították a szaktantermi rendszert, a község új isk-a biztosította a gyakorlati képzést. 1983: ~i Tanítóképző Főisk. néven önálló felsőfokú intézménnyé vált. A tanítók képzése nappali, lev. és speciális (egy év nappali, két év levelező tagozatos oktatás) tagozaton folyt. 1983-: a főisk. a tanítóképzés mellett óvónőképzést is indított. – 1989: a rtart, közp-ja Pilisborosjenőre költözött, 1993: a székesfehérvári ppség megnyitotta a →Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskolát. 5) 1993: ~on megnyílt a Premontrei Napköziotthon, 1995: az Apor Vilmos Kat. Főisk. Gyakorló Ált. Isk-ja és Gimn-a, 1996: a ~i Prem. Szakképző Isk. (jogutódja 2006: ~i Ker. Szt János Ált. Isk., Gimn. és Művészetokt. Int; fenntartója a gödöllői prem. perjelség). – 6) Lakói 1785: 2159 r.k., 283 izr., össz. 2404; 1840: 3178 r.k., 1 ev., 10 ref., 649 izr., össz. 3838; 1910: 3976 r.k., 4 ev., 13 ref., 222 izr., össz. 4215; 1940: 4450 r.k., 4 g.k., 7 ev., 30 ref., 34 izr., össz. 4525; 1983: 2000 r.k., össz. 3122. H.F.L.– Holnapy Dénes Márton–Rabár Ferenc

2. Oszvald 1957:252. – DAP III:350. – Dercsényi Dezső: ~, tp-rom. Bp., 1982. (TKMK 184.) – Fényi, Otto: Die Prämonstratenserpropstei und ihr Münster in Zsámbék/Schamberk. Gerlingen, 1986. – MRTp VII:358. – Györffy. IV:712. – Kovács–Legeza 2002:46. – 3–4. Gerecze II:644. – Polg. isk. 1942/43:397. – MTC 1943:560. – SZJN 1977:218. – MKA 2000:132. – KIM 2000. – Tari 2000:173. – SZÜN 2001:152.