Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zenóbius


Zenóbius, Szt (Toszkána, 4. sz. közepe–Firenze, 422 u.): megyéspüspök. – Theodorusz pp. nevelte. Miután Rómába került, Szt I. Damasus p. (ur. 366–384) követségbe küldte Konstantinápolyba, a cs. udvarhoz. Miután visszatért, Firenze pp-évé szent. A Szt Lőrinc tp-ban temették, majd a 9. sz: átvitték a S. Maria del Fiore-tp-ba. Ü: máj. 15. Ikgr. Ereklyetartóját L. Ghiberti készítette bronzból (Firenze, Dóm, 1432/42), oldalán 3 halott föltámasztását mintázta meg. Életének egyéb jeleneteit a kora reneszánsz firenzei festők (Botticelli, Ghirlandaio, Gozzoli) festették meg. Föltűnik a →Sacra Conversazione-képeken is (Filippino Lippi, Firenze, Uffizi). **

Sachs 1980:376. – BS XII:1467.