Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zalavár


Zalavár, Szalavár, Zala vm.: 1. vár. A Zala folyó és a Kis-Balaton mocsárvilágában, a mai községtől Ny-ra fekvő Várszigeten volt Pribina szláv hg. székhelye, Mosaburg, ‘Mocsárvár’. A honfoglaló m-ok megszállták és használatba vették az itt álló várat, amely később várispánság székhelye lett. 1420 k. megerősítették, a török elleni harcok idején a hidvégi átkelőt védte. 1702: I. Lipót cs. parancsára lerombolták. Téglalap alaprajzú vár volt, sarkain kerek tornyokkal, melyet külső védőöv erősített. Ma a felszínen alig van maradványa. – 2. Szent Adorján apátság. A sziget D-i felén 1019: szentelték fel Szt Adorján tp-át. A mellette épült bencés apátság az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott, ezért Szt István kir. alapításának kell tekinteni. 1250 u. mint hiteleshely mintegy 1500 okl-et állított ki. 1341: tűz pusztította, oklevelei megsemmisültek és azokat hamisításokkal pótolták, így akarták sok zalai falu egyházi tizedét megszerezni. 1575: az ogy. hiteleshelyi tevékenységét megszüntette. – ~ tartósan birtokolta Apáti, Besenyő, Csács, Esztergár, Orosztony, Rada, Zalavár, később Buberek és Ferkend Zala vm.-i falvakat. 1443–: említik az apátság köré négy hengeres toronnyal épült várat. 1553: a vár és az apátság ingóságairól részletes, m. nyelvű leltár készült. A 8 apátsági falu igás állománya 252 ökör és 54 ló volt. 1568: már csak 5 tagja volt a konventnek. A törökök nem tudták bevenni. 1702: a bécsi haditanács elrendelte felrobbantását, nehogy „lázadók” kezére kerüljön. Köveit a környékbeliek elhordták. – 1715: a göttweigi apátság a (Alsó-Au.) szerezte meg ~ birtokjogát. 1781: Zalaapáti községben építettek rezidenciát és tp-ot, mely 1873: Pannonhalma joghatósága alá került. – Pecsétje: 1251: kibocsátott okl-én 2 pecsét függ, a konventé és az apáté Az ez időben használt pecsétje a középkor végéig nem változott. 1575: a konvent levéltára a vasvári kápt-ba került – Kör alakú (44 mm) pecsétjén 1250 k. Szt Adorján áll dicsfénnyel, fölirattal, jobbjában zászlós lándzsa, baljában pajzs. Körirata gyöngysorok között: • SIGILLVM · CONVENTVS · SANCTI · ADRIANI · DE · ZALA  – 3. plébánia a veszprémi, 1993. V. 31-től a kaposvári  egyhm. nagykanizsai esp. ker-ében. 1332: már létezett. Tp-át Ker. Szt János tit-ra sztelték. A törökök 1595 e. elfoglalták. 1715: alapították újra. Mai Szűz Mária-tp-át 1745: építették. Harangjait 1923: 92 és 56 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték. Org-ját (2/12 m/r, op. 1246.) 1942: az →Angster gyár építette. Akv. 1749-től. Kegyura 1880: a zalavári apátság. – Plébánosai: 1749–1961: bencések, majd Déghy Pál, 1966: Gyuriga Károly, 1970–92: Bódis István. 1994-től Zalaszabar látta el, majd Zalakomár filiája. – Lakói 1785: 564 r.k., össz. 610; 1840: 927 r.k., 13 izr., 85 egyéb vall., össz. 1025; 1910: 1487 r.k., 1 ev., 18 izr., össz. 1506; 1940: 1627 r.k., 4 ev., 1 ref., 9 izr., össz. 1641; 1983: 1250 r.k., össz. 1257; 1997: össz. 1100. – 1948: r.k. ált. isk-jában 178 tanuló. H.F.L.–Bajner Jenő–P.P.–Bá.B.

Füssy Tamás OSB: Mezőlaky Ferenc zalavári apát és ennek végrendelete folytán indított nagy fiskusi per. Uo., 1899. – Schem. Strig. 1911:LVIII. – VEN 1975:186; 1992:345. – Patay 1982. – Takács 1992:100. (60) – Schem. Kv. 1995:63. – MKA 2000:581. –  Ppl. 2001:520. – Kiss 1984:543. – MRTp I:182.