Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zala megye


Zala megye, 1950. jan. 1. (febr. 1.–): közigazgatási terület a Magyar (1949–1989: Nép)Köztárságban, DNy-Dunántúlon, a Dráva bal partja mentén. – É-on →Vas megye és →Veszprém megye (a Zala lett a határfolyó), K-en a Balaton és →Somogy megye, D-en a Dráva (mint határfolyó 1949–91: →Jugoszlávia, 1991. VI. 25–: →Horvátország felé), Ny-on Vas megye határolja. Felszíni vizei: a határfolyó Mura (454 km, 2010: mo-i  szakasza 48 km) és a Balatont is tápláló Zala (138,8 km), amit a Principális csatorna köt össze a Murával; a Hetést Göcsejtől elválasztó két patak, a Kerka (83 km) és a Cserta. 1949. XII. 14: a 4343/1949. MT. sz. rendelettel(!), a tanácsrendszer bevezetésével, az addig létezett →Zala vármegyéből a Veszprém megyéhez csatolt keszthelyi járást Balatongyörök, Cserszegtomaj, Hévíz, Keszthely, Rezi, Sármellék, Zalavár nagyközs-gel, Alsópáhok, Felsőpáhok, Nemesboldogasszonyfa, Szentgyörgyvár, Zalaköszvényes, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Karmacs, Vindornyafok, Nemesbük, Zalaköveskút, Várvölgy, Vállus, Zalaszántó, Vindornyalak közs-gel (melyeket az 1034/19/8. [XI. 6.] MT. határozattal[!] 1978. XII. 31: ~hez visszacsatoltak), a sümegi járást Csabrendek, Óhíd, Sümeg nagyközs-gel, Bazsi, Sümegprága, Dabronc, Hetyefő, Zalaerdőd, Gógánfa, Zalagyömörő, Káptalanfa, Bodorfa, Gyepükaján, Nemeshany, Kisgörbő, Nagygörbő, Vindornyaszőllős, Mihályfa, Kisvásárhely, Szalapa, Nyírád, Szőc, Sümegcsehi, Döbröce, Ukk, Megyer, Rigács, Zalameggyes, Zalagalsa, Hosztót, Szentimrefalva, Zalaszegvár közs-gel, a tapolcai járást Badacsonytomaj és Tapolca nagyközs-gel, Balatonederics, Nemesvita, Diszel, Sáska, Kapolcs, Vigátpetend, Káptalantóti, Kékkút, Salföld, Kővágóőrs, Balatonrendes, Balatonszepezd, Révfülöp, Köveskál, Balatonhenye, Monoszló, Lesencetomaj, Lesenceistvánd, Lesencefalu, Monostorapáti, Hegyesd, Nemesgulács, Kisapáti, Nemestördemic, Hegymagas, Szigliget, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka, Szentbékkála, Mindszentkálla, Taliándörögd, Pula, Gyulakeszi, Raposka, Zalahaláp közs-gel Somogy vármegyéből Surd, Belezna, Nemespátró közs-et, Vas vármegyéből Egervár, Déneslak, Gősfa, Vasboldogasszony közs-et ~hez csatolták. A tanácsrendszerrel ~t keszthelyi, sümegi és tapolcai járása elvételével a megyék között a legnagyobb ter-i veszteség érte. – Székhelye: Zalaegerszeg; járásai – azok 1983. XII. 31-i megszüntetéséig – lenti, letenyei (1970. VI. 30: megszüntették), nagykanizsai, novai (1950. VI. 1: megszüntették), pacsai (1950. VI. 1: megszüntették), zalaegerszegi, zalaszentgróti; városai: Nagykanizsa és Zalaegerszeg 1990. XII. 1: megyei jogú városok, Hévíz (1946: Egregy és Hévízszentandrás egyesítésével alakították; 1992: város), Keszthely (1954), Lenti (1965: Mumor, 1977: Lentiszombathely, 1978. XII. 31: város, amikor Bárszentmihályfa, Lentikápolna, Máhomfa közs-et bekebelezte), Letenye (1989), Zalaszentgrót (1950: Kisszentgrót, 1963: Aranyod, Tüskeszentpéter, 1984. I. 1–: város, amikor Csáford, Tekenye, Zalakoppány, Zalaudvarnok közs-et hozzá csatolták). – 1949. X: már 32 termelőszövetkezet létezett, a tsz-ek többségét 1950–51: alakították, amit kuláklistázással és „önkéntes fölajánlásokkal” siettettek. 1950. I. 3: elkezdték a 10 munkásnál többet foglalkoztató váll-ok államosítását, amit önkényesen a kisebb létszámú üzemekre is kiterjesztettek, ez az 1950-es évek elején a szövetkezetekbe (ktsz) kényszerítésekkel ért véget. III. 5: Zalaegerszegen fölavatták Mo. első körzeti kvtárát. VI. 23. hajnalán a jugoszláv határsávból a megbízhatatlanokat ÁVH-s alakulatokkal órák alatt teherautókkal családostul a hortobágyi munkatáborokba internálták; az áttelepítések 1952 nyaráig tartottak (az 1953 nyarán ill. 1956: visszatérteknek javaikat nem adták vissza). 1951–55: a határsávban a terv- és békekölcsönökből fedezett kb. 7 milliárd ft költséggel (az átlagfizetés akkor 6–700 ft/hó), Algyőig (Csongrád m.) kb. 600 km hosszú erődrendszert építettek. A 4 tervezett védelmi vonalból az első vonal készült el. Nagykanizsa és Lenti között futóárkokból, bunkerekből, géppuskafészkekből és harckocsi lőállásokból álló szakaszából a Páka és Csömödér közötti 7 ép lőállást 2009–: a Páka Értékeiért Egyes. múz-ként mutatja be (hasonlót építettek Albánia jug.–gör. határ közötti tengerparton). 1951. I: cukor-, liszt-, II: szappan és zsir, III: hús-, IV: kenyérjegyet vezettek be, 1952. I: ezek eltörlésekor harcot kezdtek az „élelmiszerhalmozók” ellen. 1952: az  államosított zalaegerszegi és nagykanizsai nyomdákat Zalai Nyomda néven egyesítették.  XII. 18: termelni kezdett a Zalaegerszegi Ruhagyár. A zalai körzetben mint 1949: is Rákosi (1903-ig Rosenfeld) Mátyást (1892–1971) választották ogy. képviselőnek. 1952. VIII. 16: a kormány jegyzékben tiltakozott a letenyei Mura híd jug. fölrobbantása miatt. 1952-53 telén megrendezék a nagy „padlássöprést” amikor a beszolgáltatások és „fölajánlások” miatt Mo-on kb. 800.000 családnak nem maradt kenyere, vetőmagja. A népesebb településeken a kenyérboltok előtti tömeges sorbanállásokat a kenyér esti árusításával vélték megszüntetni, amikor a vonatok már elvitték az ingázókat. 1953. XII: Zalaegerszegen tejüzem kezdett termelni. 1955. X. 30: Nagylengyelben elérték a triász termelőréteg olajmezőjét. 1956. III. 8: megszüntették a határsávot és a műszaki zárat a m–jug. határon; VI. 30: megkezdte a termelést a Nagykanizsai Sörgyár. IX: a m–jug. határsávból elhurcoltak visszaköltözhettek lakhelyükre. X. 24: a 33. lövészezred lezárta a Zalaegerszegre vezető utakat. X. 25: Nagykanizsán a tüntetők ledöntötték a szovjet emlékművet. X. 26: Zalaegerszegen a tüntető diákokhoz csatlakozók lerombolták a 1919-es népbiztos Hamburger Jenő (1883–1936) szobrát, a szovjet emlékművet, a megyei börtön foglyait kiszabadították; du. a pártház előtt tüntetőket könnygázzal oszlatták. Az épületből és ÁVH-sok és pártkáderek a tömegbe lőttek (2 halott 46 sebesült); őrizetbe vették a városi forr-i tanács tagjait. Nagykanizsán a diáktüntetéshez csatlakoztak a munkások majd a rendőrség is, elfoglalták a városi tanács hangos híradóját. Este kb. 300 tüntető betört a laktanyába, de összetűzés nélkül elvonultak. Marcaliból 5 rohamlöveget vezényeltek Nagykanizsára. Bázakerettyén ledöntötték a szovjet emlékművet. A kőolajkutató munkásai leállították az olajszállítást, elégették a személyzeti iratokat, megválasztották az ideigl. munkástanácsot, (eln. Várszegi Lajos), Lovásziban lerombolták a szovjet emlékművet, megválasztották a munkástanácsot, (eln. Farkas Béla), az olajszállítást leállították, fegyveres üzemőrséget szerveztek. X. 27: Zalaegerszegen 150-200 résztvevő megalakította a városi forr. tanácsot (eln-e Varga Ferenc zeneiskolai tanár, h-e Pék József). A tüzér- és a lövészezred közös katonatanácsot választott. Nagykanizsán a dunántúli kőolajipari vállalatok munkástanácsainak küldöttségei  normarendezést, a dunántúli kerület önálló vállalattá tételét, 4 vez. eltávolítását követelte. Bázakerettyén, a Kőolajkutató és -föltáró Váll. munkástanács új eln-e Várkony Rezső, h-e Várszegi Lajos. X. 28: du. Zalaegerszegen megalakították a Zala Megyei Nemzeti Biz-ot (eln. Farkas Béla lovászi bányamérnök, az ottani munkástanács eln-e; elnökh-ek Török Lajos megyei tanácselnök és Pék József az állatforgalmi váll-i admin. A kormánytól a szovjet csapatok kivonását követelték, ennek teljesüléséig az olajipari váll-ok sztrájkolnak. X. 29: a nagykanizsai városi nemzeti biz. Domokos Sándor tanácselnököt leváltotta, a rendőrséget a biz. megbízottja ellenőrizte. Üveges Lajos őrnagy, akinek röplapon követelték helyőrségparancsnok leváltását, bejelentette, hogy a forr. mellé áll, és megvédi várost. Nagykanizsán megválasztották a dunántúli kőolajipari vállalatok közp-i munkástanácsát (eln-e Mayerszki Béla, aleln-e Rosta Ferenc, titkára Lasszy József). Mayerszki lett a váll. vez-je is; az olajszállítást leállították, egyes vezetőket leváltottak, pártmunkásokat lefegyverztek. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban föloszlatták a párttagok szervezte munkástanácsot és az üzemőrséget, a forr-i munkástanács eln-e Nagy Péter elrendelte a sztrájkot, sztrájkbiz-ot szerveztek. A lovászi munkástanács leállította az olajszállítást de olajat biztosított a távvezetéknek. Lovászin és a Bázakerettyén üzemőrséget hoztak létre. X. 30: a Zala Megyei Nemzeti Biz. szorgalmazta a pártok újjáalakulását (XI. 4-ig egyik volt koalíciós pártot sem tudták megszervezni). Határoztak nemzetőrség megalakításáról. Megalakult a zalaegerszegi pedagógusok forr-i tanácsa. Nagykanizsán a Kőolajkutató és -Feltáró Váll. közp-i munkástanácsa folytatta a sztrájkot. A Kőolajipari Gépgyár munkástanácsa leváltatta Üveges Lajos helyőrség parancsnokot. A nemzeti biz. határozatára a rendőrség vizsgálatot indított az X. 26-i sortűz felelőseinek földerítésére. A városi nemz. biz.  küldöttei Győrben csatlakoztak a Dunántúli Nemzeti Tanácshoz. A nagykanizsai városi tanács munkástanácsot választott; a pártmunkásokat alacsonyabb beosztásba helyezték. A falvakban alakított ideigl. Nemzeti Biz-ok, a termelőhelyeken munkástanácsok X. 30. után 217 közs-ben 4525 fővel léteztek, a tanácsoktól átvették a tényleges közigazg-t. X. 31: megalakították a ~i a nagykanizsai és a zalaegerszegi városi nemzetőrséget; fegyvereket a rendőrségtől kaptak, rendőrökkel és honvédekkel közösen járőröztek. A kanizsai honvéd alakulatok katonatanácsokat választottak. A Kőolajkutató és -Feltáró Váll. közp-i munkástanácsa az olajszállítás mellett a föltáró munkát is leállíttatta, a váll. ingatlanainak védelmére közp-i nemzetőrséget alakított. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár munkástanácsa páncélököl gyártásáról tanácskozott (ehhez küldöttjük XI. 3: a tapolcai honvéd alakulattól kért robbanóanyagot). Fegyveres üzemőrséget hoztak létre és megkezdték a fiatalok kiképzését. Üveges Lajos – aki leváltása ellenére a nagykanizsai alakulatot irányította – megszüntette a pártbiz. épületének őrzését, a pártkádereket lefegyverezte. A forr-i katonatanács letartóztattatta az elhárító tiszteket. Üveges utasítására a somogyudvarhelyi határőrök fölfegyverezték a helyi nemzetőrséget. Lovásziban letartóztattak 12 ÁVH-s tisztet és pártmunkást. XI. 1: a Zala Megyei Nemz. Biz. új neve Forr. Tanács, eln-e Gelencsér Gyula ügyvéd, titkára Pék József. Nagykanizsán megkezdték a középisk-s nemzetőrök kiképzését, itt és Bázakerettyén megemlékeztek a forr. mártírjairól. XI. 2: Zalaegerszegen Varga Ferenc leváltott forr. tanács eln. helyére Szerencsés Rudolfot választották. Nagykanizsán a forr. katonai tanács ülésén Üveges Lajos őrnagy ismertette a város védelmi tervét, elrendelte a mozgósítást is, amit a helyi hadkiegészítő parancsnokság megtagadott. A nemzetőrség előállított több kaposvári ÁVH-st, akik a Somogy megyei pártbiz. kasszájával külföldre akartak szökni. A lovászi munkástanács Vas (Weinberger) Zoltán  (1903–1983) közellátási kormánybiztos kérését, az olajszállítást elutasította. Bázakerettyén a dunántúli olajipari váll-ok munkástanácsai döntöttek a  termelés és a szállítás megindításáról. XI. 3: a Zala Megyei Forr. Tanács Zalaegerszeg védelmére fegyvereket és a lőszert szállíttatott a védelmi pontokra; a nagykanizsai katonatanácsok fegyvert és lőszert osztottak ki az üzemeknek. XI. 4: Zalaegerszegen hajnalban a szovjet csapatok letartóztatták a városi forr. tanács eln-ét, Szerencsés Rudolfot (9-én engedték szabadon). Nagykanizsán Lékay Gyula, a nemzeti biz. eln-e megakadályozta, hogy megtámadják bevonulókat (XI. 5: szovjetek 1 napig fogva tartották). Fejes Lajos alezr. a forr. katonatanács tagjait letartóztatta. XI. 4. után Medvegyev szovjet városparancsnok szervezte a város életét; a m. katonák egy része a laktanyát fegyverrel elhagyta, a dunántúli kőolajipari váll-ok sztrájkoltak, több munkás fegyveresen az erdőkbe menekült, de másnap visszatért s leadták fegyverüket. Lentiben a forr. katonai tanács elrendelte a 18–50 éves korosztályok mozgósítását, az ezred híradó százada Jug-ba menekült. XI. 8: Zalaegerszgen megkezdték a munkát és a tanítást, a megszállók s a karhatalom közösen járőrözött, a v. ÁVH beosztottak bevonultak állomáshelyükre. Hamarosan megkezdődött a megtorlás; az ÁVH-sokból, katonatisztekből, rendőrökből, pártmunkásokból szervezett pufajkások egy-egy településen „kiszállásukkor” válogatás nélkül verték meg, ill. tartóztatták le az embereket. A ~i rendőrségtől XI–XII: 9 tisztet és 39 tiszth-t elbocsátottak, 34-en „saját kérésükre" távoztak; „ellenforradalmi magatartásuk miatt” elbocsátottak e tanévben 1 óvónőt, 16 ált. isk., 1 gyógyped-i, 5 gimn. tanárt, 1 tanítóképző int. tanárt, 1 diákotthoni nevelőt (össz. 25 főt), 8 főt alacsonyabb munkakörbe helyeztek. A bírói karból 17-en távoztak, 4 fő „saját kérelmére". XII. 12: Zalaegerszeg lakói a postásokat sztrájktöréssel vádolták, ezért a posta előtt tiltakoztak. XII. 13: a „fekete kendős” nőtüntetésen egy letartóztatott tüntetőt kiszabadítottak, az újonnan alakult karhatalmi század szovjet segítséggel oszlatott, amikor 2 karhatalmista és 4 tüntető megsebesült (Sénig Ferenc pufajkást megsebesítő sérülésébe még aznap belehalt). XII. 14: a terror elleni tömegtüntetést riasztó lövésekkel majd kézitusával szétzavarták. XII. 28: Gyülevész közs-ben 3 főt fegyverrejtegetés vádjával letartóztattak, XII. 29: a falu népe tüntetett a Kádár-bábkormány ellen, a pufajkások sortűzzel oszlattak. XII. 31: Tótszerdahelyen 14 főt, „a rendőrjárőrt kézigránáttal megtámadó ellenforradalmárokat fogtak el”. 1957. I. 11: a zalaszentgróti járási rendőrkapitányság gépkocsiját kilőtték, a rendőrkapitányt és h-ét elfogták, kényszerítették, hogy intézkedjen 3 fegyverrejtegető szabadon-bocsájtásáról, a keszthelyi és zalaegerszegi pufajkások közösen 4 (más forrás szerint 9) főt letartóztattak. I. 21–25: a pufajkások Zajda környékén több közs-ben 120.000 Ft értékű fegyvert és lőszert szedtek össze, 8 főt őrizetbe vettek. III. 14: a nagyobb településeken a pufajkások teljes fegyverzettel erőfitogtató  fölvonulásokat tartottak, ezeket IV. 4. és V. 1. előtt megismételték. V. 13: a zalaegerszegi tüntetésen a XII. 13: letartóztatottak elengedését követelték, több résztvevőt letartóztattak. VI. 11–30: „fertőző állatbetegség” elszigetelése ürügyén Sármellékre és Zalaapátira pufajkás őrséget küldtek. VII: Nagykanizsán 186 középisk-ba jelentkezőből 14 (7,5 %) tanulót, 86 egy-re jelentkezőből 7 (8,1 %) főt „szüleik ellenforradalmi tevékenysége” miatt elutasítottak (a forr. résztvevői nem is jelentkeztek). Kisebb „faluverő” akciók mellett, 1957. X: személyi igazolvány ellenőrzés ürügyén ~ben átfogó razziát tartottak, több mint 200 főt vettek őrizetbe, több mint 100 db fegyvert, kb. 500.000 ft értékű honvédségi anyagot, és kb. 520.000 ft értékű tsz-vagyon összeszedését jelentették. – 1956. X. 23.–1957. IV. 30: Mo-ról elmenekült összesen 213.066 fő (Mo. népességének 2,89 %-a, amely az évi természetes szaporodás 98,33 %-a; visszatért 11.447 fő [2.335 nő, 7.169 ffi],); a Dunántúlról elmenekült 45.547 fő, (az menekülők 21,38 %-a), ~ből elmenekült 2.350 fő (ezzel a megyék között a 8.) – a Zalaegerszegről 100 lakosra jutó távozottak aránya 1,24, a Nagykanizsáról távozottaké 0,68; a dunántúli menekültek 5,16 %-a Zalából menekült). ~ből a legtöbben XI. 20: menekültek, számuk meghaladta a 100 főt. A ~ban  1956. IX. 30: létezett 126 tsz (benne 6674 család 10.361 taggal, össz. 53.937 kh-dal, ebből 36.758 kh. szántóval) – 1957. IV. 30-ra 60 tsz-re (benne 1017 család 1439 taggal, össz. 12.848 kh-dal, ebből 8.351 kh. szántóval) fogyatkozott (18 tsz-ben alakult MSZMP szervezet 135 taggal). A pufajkások a föloszlott tsz-ek visszaállítására a kilépett v. azt javasoló tagokat 1957. II-tól országszerte "beszélgetésre" beidézték, gyakran megverték (amibe többen belehaltak, pl. Nagyrábén Gál Lajos), így 1962: a "mezőgazdaság szocialista átszervezése" végére Mo-on a földek 93 %-a áll-i, ill. szövetk-i tulajdonba került; a parasztság fiataljai tömegesen a városokba vándoroltak. 1957. III végén a Zalaszentgróti Áll. Gazd-ban, alakították meg ~ben elsőként a KISZ-t, máj-ra ~ben 91 szervezetünk volt 1754 (1149 nő, 605 ffi) taggal (többségük belügyi ill. tanácsi dolgozó). 1957. VI. 14–1961. XI. 30: a Nagykanizsai Üveggyárban a televíziós képcsövek kísérleti gyártását befejezték. A zalaegerszegi megyei és a járásbíróságok 1957. I. 1–IX. 1: közvádas bűntettek miatt 989 főt ítéltek el, fölmentettek 183 főt (arányuk 84,5 % –15,5 %). Az államrend elleni szervezkedés miatt 30 fő ügyében 28-at (93,3 %) elítéltek (közöttük 1 osztályellenség volt), 2-t fölmentettek; 1 főt 1 é. aluli börtönre, 5 főt 1 évtől 2 évig, 6 főt 2–5 é., 12 főt 5 – 10 év közötti börtönre, 4 főt 10 é. fölüli börtönre ítéltek. Izgatás miatt 48 előállítottból 46-ot elítéltek (arányuk 95,8 % – 4,2 %); 46 közül 43 dolgozó oszt.helyzetű, 3 oszt.idegen. Fegyverrejtegetésért 81 fő ügyét fejezték be, 73-at elítéltek, 8-at fölmentettek (arányuk 90,1 % – 9,9 %). A 73 elítélt közül 25 fő 1 é. aluli, 29 főt 1–2 é., 9 főt 2 é. fölüli börtönre ítéltek (a törv. 6 hónaptól 5 é. terjedhető a börtönbüntetés), a büntetést 9 esetben fölfüggesztették. Tiltott határátlépés büntette miatt 137 fő ügyét fejezték be, 130-at elítéltek, 7-et fölmentettek (arányuk  94,9 % – 5,1 %). Az elítéltek közül 86 főt 1 é. alul, 15 főt 1–2 év közötti, 3 főt 2 é-nél súlyosabb börtönre (1 é. fölül az embercsempészeket) ítélték. Hatósági közeg elleni erőszak miatt 23 fő ügyét fejezték be, 21-et elítéltek, 2-t fölmentettek (a 21 elítélt közül 2 oszt.idegen volt). IX. 18: a megyei bírósági eln. jelentette: a nyomozáskor a beismerő vallomásokért „fizikai erőszakot is alkalmaznak” (pl. a megyei bíróság Gyurkó Pál elleni bűnügyben). A Zala megyei Nemzeti Biz. vez-je Gelecsér Gyula 15 é., Pék József a biz. titkára 7 é., a Zalaegerszeg Városi Forr. Biz. eln-e Szerencsés Rudolf 2 é., h-e Ostoros Károly 1 é., a Megyei Tanács Munkástanácsának eln-e Nagy István 2 é. börtönt kapott, h-ét, Német Károlyt fölmentették. 1957: ~en 285 főt jogerősen elítéltek, 11 fiatalkorú bírói feddést kapott. 1958. III. 8: megkezdték a söjtöri-varasdi távvezetéken az energia szolgáltatást, Zalaegerszegen a vízvezeték (1963: a gázhálózat) kiépítését, 1959. V. 14: a bázakerettyei olajmező automatizálását. 1960. I. 1: ~ lélekszáma: 570.666 fő (Zalaegerszeg járási jogú város 25.387 fő, Nagykanizsa járási jogú város 35.289 fő, járásai: lenti 31.746 fő, letenyei 32.457 fő, nagykanizsai 51.302 fő, zalaegerszegi 65.071 fő, zalaszentgróti 32.459 fő), 1966. I. 1: ~ lélekszáma 263.383 főre, a járásokban 213.035 főről 193.947 főre csökkent. 1962. IX. 24: Nagykanizsán az 1. évf-ban 60 fővel Felsőfokú Mezőgazd. Technikumot nyitottak (1964: átadták a 16 lakásos tanári lakóépületet, 1966. VIII: a 6 emeletes koll-ot és éttermet, a tanítást 1979: megszüntették). XI. 1: Zalaegerszegen megnyitották az új Tbc-gyógyint-et. 1963. V. 1: Zalakaroson olajkutatás közben 105 °C-os hévvizet találtak. VI. 29: este Lickóvadamos hálózatba kapcsolásával ~ községeinek villamosítását befejezték. 1964. IV. 23: Nagykanizsán elkezdték az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Nagykanizsai Fényforrás- és Üveggyár építését. VIII. 19: Zalagerszegen elkészült a nyomda és megnyitották a város első felsőfokú tanint-ét, a Pécsi Tanárképző Főisk. kihelyezett tagozatát. 1965. IV. 3: Zalaszentgróton 600 vagonos hűtőházat avattak. IX. 5: Zalakaroson átadták az első fürdőegységeket (1975-ig csak nyáron üzemelt; ahol 1966: 49.000, 1988: 891.503 vendéget fogadtak). 1967. IV. 21: elkészült a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Váll. Zalaegerszegi Gyáregysége. VIII. 13. megnyitották a zalaegerszegi falumúzeum elkészült részeit. 1968. I. 1: „új gazdasági mechanizmus” (helyben döntsenek a gazdálkodásról) bevezetése; XI. 2: befejezték a nagykanizsai kórház új, 450 ágyas főépületének építését. 1970. I. 1: lélekszáma: 266.779 fő (Zalaegerszeg 39.252 fő, Nagykanizsa 39.559 fő, járásai: lenti 39.017 fő, nagykanizsai 64.366 fő, zalaegerszegi 55.680 fő, zalaszentgróti 28.905 fő) lakójával és 328.809 ha ter-vel a 19 megye között egyaránt a 17. – 1971: az 'Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció', az intézményhálózat (egészségügy, isk., keresk., tanács) központosító körzetesítése az aprófalvak elsorvasztását (hazai falurombolást) szolgálta, azzal is, hogy a kijelölt "alsófokú központok" fejlesztése akadozott; ekkor a falun lakók több, mint a fele már nem a mezőgazd-ból szerezte fő jövedelmét. IX. 5: első évnyitóját tartotta a Pénzügyi és Számviteli Főisk. zalaegerszegi tagozata (a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítór. 1929: épített zárdájában, ahol egykor a tanárképzőjük is volt) [2000. I. 1–: Zalaegerszegi Int.]. 1972. X: Tófejen falburkoló lapokat gyártó üzemet avattak. 1973: Zalaegerszegen (amely bekebelezte 1958: Zalabesenyőt, 1963: Csácsbozsokot, Pózvát, 1969:  Andráshidát, Szenterzsébethegyet, Bazitát, Ebergényt, Ságodot, 1982: Botfát), ahol 1949: a lakósűrűség 4,13 fő/lakás volt, 1973: 3,23 fő/lakás, a villanyvezetékes lakások aránya 56,3%-ról 98,9%-ra, a vízvezetékeseké 11,3%-ról 64,3%-ra emelkedett. A lakásállomány 1960–73: kb. 4500-zal gyarapodott. Nagykanizsa 1949: lakósűrűsége 3,58 fő/lakás, 1973: 3,15 fő/lakás, villanyvezetékkel ellátott 1949: 82,7%-ról 1973: 99,5%-ra, a vízvezetékeseké 1949: 25,5%-ról 1973: 64,6%-ra, a gázzal ellátottaké 1949: 8,4%-ról 1973: 85,6 %-ra emelkedett. 1960 óta a lakásállománya kb. 3000-rel gyarapodott, vízellátására a Murára vízművet építettek. 1973: ~ben állították elő a Mo-on kitermelt kőolaj és a férfizakók 20,6%-át-át, a fénycsővek 30,1 %-át. 1974. X: Zalabér, Batyk, Türje határában megkezdődtek ~ legnagyobb vasútépítési munkáit. Zalaegerszegen a volt Munkás Művelődési Otthon átalakítása után Madách Imre: Az ember tragédiája előadásával 1983. X. 11: fölavatták a (Hevesi Sándor) színházat. Az 1971: megszűntetett a járási tanácsok után, 1983: fölszámolták a járási hivatalokat, 1984. I. 1: a járásokat megszüntették, helyettük 6 "városkörnyékeket" [keszthelyi, lenti, nagykanizsai, zalaegerszegi, zalaszentgróti] s a letenyei nagyközség-környékit szervezték (u. ezt a "falurombolás" előkészítéseként Ro-ban 1968–: tették). – 1986. I. 1: ter. 3784 km2 (Mo. 4,1 %-a), népessége 313.000 fő, népsűrűsége 83 fő/km2.  a 25 é. fölöttiek közül felsőfokú végzettségű 1960: 1,2 %, 1970: 2,5 %, 1980: 4,8 %, 1984: 7,1 %; ekkor 1000 lakosára 27,1 orvos 100,6 kórházi ágy jutott. 1989. I. 9: átlagosan 16–17%-kal drágultak az élelmiszerek, 8%-kal a mosószerek, 25%-kal az autók, II-tól 62%-kal a helyi közlekedési tarifák, s a postai szolgáltatások (havonta személyenként átlag kb. 800–1.000 ft-os a többletkiadás) válaszul 10 perces sztrájkot tartott több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban. Szolnok, Csongrád és ~ szakszervezeti vezetői is tiltakoztak. 1989. IV. 17: Hévíz lakossága a tó megmentéséért tüntetett, mivel – a szovjet érdekű nyírádi bauxitbányászat folytatása – a tavat eltűnéssel, a dunámtúli vízkészletet elapadással fenyegette (1990: a nyírádi bányát bezárták). A szerveződő ellenzék III. 29: nyilt levele, IV. 21: lemondatta Varga Gyula (1965–: MSzMP KB tag) ogy. képviselőt mandátumáról; IX. 16: időközi választáson a kb. 30.000 választásra jogosultból kb. 20.000 vett részt, a közös ellenzéki jelölt Marx Gyula 59 %-ot szerzett Györffy István (MSZMP) 32 %-ával szemben. A pártállam pol-i csődje utáni 1990. III. 26. az ogy választások eredménye, egyéni kéviselő: 1 független, 1 SZDSZ, 3 MDF, listás: MDF: 25,4%, SZDSZ: 20,9%, KDNP: 11%, FKgP: 10,3%. 1990: a Pécsi Orvostud. Egy. Egészségügyi Főisk. Kara ápolók és gyógytornászok, majd egészségbiztosító képzésére tagozatot nyitott Zalaegerszegen. R. k. isk-i: Keszhelyen (1990: 22.234 lakos) 1991–: Farkas Edit Gazdasszonyképző Szakisk. és Koll. (fenntartó: Szoc. Missziótársulat; koll. 20 férőhellyel); Zalaszabaron (1990: 681 lakos) 1991–: Sík Sándor R. K. Ált. Isk.; Zalaszentlászlón (1990: 1.079 lakos) 1991–: a Minszenty József R. K. Ált. Isk.; Nagykanizsán (1990: 54.052 lakos) 1992–: Piarista Ált. Isk. és Gimn.; Zalaegerszegen (1990: 62.212 lakos) 1993–: a Minszenty József R. K. Ált. Isk. és Gimn. (fenntartó: Notre Dame Noi Kanonok- és Tanítór.) – 1990. VIII. 26: Tornyiszentmiklóson 2 napos nyitotthatár-találkozót tartottak az elszakított Pince közs-gel közösen. 1991: a nemzetiségi nevet helységnévtábláikon föltüntető községei: Fityeház, Molnári, Rábakeresztúr, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton, Tótszerdahely. 1992: Zalavár határában, a Világosvári hegyen avatta föl a láma Mo. egyetlen buddhista stupáját. – 1991 után "területfejlesztés" programjában, a megyeredszer ‘térségivé’ reformálása kezdetén, Baranya és Somogy megyével együtt a Dél-Dunántúl régióba (nagytérségbe), településeit a 6 „kistérségbe” ezen belül 73 körjegyzőségbe sorolták. 1994. V. 29: az ogy választások eredménye, egyéni kéviselő: 3 MSZP, 1 FKgP, 1 KDNP, listás: MSZP: 29,37%, SZDSZ: 18,87%, FKgP: 13,91%, MDF: 12,35%. 1997: 36.000 fekvőbeteget ápolt 1.850 orvos és kisegítő 1.269 ágyon; a járóbeteg szakrendeléseken 1,019.443 beteget láttak el. ~ összes szőlőterülete 6.172 ha., ebből termő 4.938 ha., 1998. I. 1–: a bortörvény szerint Zalai Borvidék néven önálló térség. A 4 Balaton-parti településen kívül bort termelnek az Aranyod-Zalaapáti dombvonulat és Pogányvár-Zalakaros környékén. össz. 10 hegyközségben 1022 ha-on 4047 gazda foglalkozott szőlőműveléssel, borászattal. 1995. I. 1: Zala 2 megyei jogú városa, 5 városa, 5 nagyközsége 245 közége (257 települése) 113.912 lakásában 302.442 fő élt, a népesség száma folyamatosan csökkent. – Városai Nagykanizsa, Zalaegerszeg (megyei jogú városok), 1954–: Keszthely [az 1925: hozzá csatolt Kiskeszthellyel], 1978–: Lenti [az 1941: Bárhely és Kerkaszentmihályfa egyesítéséből keletkezett Bárszentmihályfa, az 1965: Mumor és 1977: Lentiszombathely; az 1978: Lentikápolna és Máhomfa hozzá csatolásával], 1984–: Zalaszentgrót [melyhez 1950: Kisszentgrót, 1963: Aranyosd és Tüskeszetpéter, 1984: Csáford, Tekenye, Zalakoppány, Zalaudvarnok közs-et csatolták], 1989–: Letenye [az 1929: Béc, 1935: Egyeduta hozzácsatolt közs-ekkel], 1992–: Hévíz [amelyet 1946: Egregy és Hévízszentandrás egyesítésvel alakítottak], 1997–: Zalakaros, 2000–: Zalalövő [1925: Pusztaszentpéter, Zalamindszent, Zalapataka, 1981: Budafa hozzá csatolásával]. 1998. V. 10: az ogy választások eredménye, egyéni kéviselő: 2 Fidesz, 1 MDF-Fidesz, 2 FKgP, listás: Fidesz: 32,24%, MSZP: 27,27%, FKgP: 17,65%, SZDSZ: 7,5%. – 2001. I. 1–: a keszthelyi Pannon Agrártud. Egy. Georgikon Mezőgazd.tud. Kara a Veszprémi Egy. egysége lett. 2002. IV: az ogy választások eredménye, egyéni kéviselő: 1 MSZP, 4 Fidesz-MPP-MDF, listás: Fidesz-MPP-MDF: 49,49%, MSZP: 36,47%; 2006: egyéni: 1 MSZP, 4 Fidesz-M. Polg. Szövetség-KDNP, listás: Fidesz-M. Polg. Szövetség-KDNP: 49,67%, MSZP: 37,26%, MDF: 5,82%, SZDSZ: 5,08%. 2002: a m. mellé 68 településén nemzetiségi önkormányzatokat is választottak; 2003: létezett 59 cigány [Alsónemesapáti, Bagod, Balatonmagyaród, Becsehely (+ horv.), Bocfölde, Csömödér, Csörnyeföld, Egeraracs, Esztergályhorváti, Galambok, Garabonc, Karmacs, Keszthely, Kiscsehi, Kistolmács, Lenti, Letenye (+ horv. + ném.); Lovászi, Miháld, Murakeresztúr (+ horv.); Muraszemenye, Nagybakónak, Nagygörbő, Nagykanizsa (+ horv.); Nagyrada, Nova, Óhíd, Orosztony, Pacsa, Pakod, Pókaszepetk, Pölöske, Pusztamagyaród, Rezi, Sárhida, Sármellék, Sormás, Söjtör, Szentliszló, Szentpéterúr, Szepetnek (+ ném.); Türje, Újudvar, Zajk, Zalaapáti, Zalabaksa, Zalabér, Zalacsány, Zalaegerszeg (+ örmény); Zalakaros, Zalakomár, Zalalövő, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Zalaszentiván, Zalaszentjakab, Zalavár], 11 horv. [Becsehely (+ cigány); Belezna, Fityeház, Letenye (+ cigány + ném.); Molnári, Murakeresztúr (+ cigány); Nagykanizsa (+ cigány); Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton, Tótszerdahely], 4 ném. [Fűzvölgy, Letenye (+ cigány + horv.); Magyarszentmiklós, Szepetnek (+ cigány)], 1 örmény [Zalaegerszeg (+ cigány)] – kisebbségi önkormányzatot választott (1990: Mo-on 37 fő vallotta, hogy anyanyelve örmény!) a választóknak nem kellett igazolni nemzetiségi nyelvtudásukat ill. odatartozásuk mikéntjét. – Múzeumai Keszthelyen: Balaton Múz., Helikon Kastélymúz., Mezőgazd. Múz. - Georgikon Majormúz.; Nagykanizsán: Thury györgy Múz.; Zalaegerszegen: Göcseji Múz., M. Olajipari Múz. 88

Az ellenforr. tevékenysége ~ben. Zalaegerszeg, 1957. – Helységnévtár 1963, 1995., 2003. – ~ stat. évkve. 1965-2009. [évente] Zalaegerszeg–Bp., 1966-2009. – A felszabadult Nagykanizsa 25 éve. Nagykanizsa, 1970. – Tanulmányok ~ről 1945-1970. Zalaegerszeg 1970. – Területi Statisztika 1971: 3. sz. (Andor István–Kőszegfalvi György: A gazd-i növekedés térbeli vonatkozásának néhány kérdése ~ben) – Zalai Tükör 1974. II. 79. (Béli József: Az aprófalvas ter-ek helyzete, problémái és azok megoldásának hosszútávú koncepciója ~ben) – ~ közigazg. beosztása és a tanácsok tisztségviselői, 1950-1985. Összeáll. Gaál Antal. Zalaegerszeg, 1986. (Adatok és források ~ tört-hez, 1.) (Zalai gyűjtem. 22.) – Mo-i múzeumok munkatársai névjegyz. 1–2. füz. H.,é.,n. [1989?] – Regio 1991: 4.sz. (KSH jelentés az 1956-os disszidálásról. [Az illegálisan külf-re távozott személyek főbb adatai (1956. X. 23. – 1957. IV. 30.]) – Tények kve. Bp., 1991. (Régiók. Településrendezés) – ~ adatai, 1992. H.,é.,n. –  Sortüzek 1956. Bp., 1993. I: 30. – Zalaudvarnoktól Lickóvadamosig. ~ villamosításának tört-e 1950–1963. Szerk. Király Árpád. Uo., 1993. (A M. Elektrotechnikai Múz. füz., 4.) – ~ tört. olvasókve. Helytört-i  szöveggyűjtem. Zalaegerszeg, 1996. – 1956 kézikve. 1–3. köt. Bp., 1996. – '56 Zalában. A forr. eseményeinek ~i dokumentumai 1956–58. A dokumentumokat vál. és a köt-et szerk. Csomor Erzsébet, Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 1996. (Zalai gyűjtem. 40.) – ~ kézikve, 1998. Szerk. Hóbor József (Zalaegerszeg, 1998) – Dokumentumok ~ tört-ből, 1947-1956. Szerk. Káli Csaba Zalaegerszeg, 1999. (Zalai gyűjtemény, 48.) – Kat. iskolák Mo-on. H.n. 2000. – ~ archontológiája, 1138-2000. Szerk. Molnár András. (közrem. Bilkei Irén). Zalaegerszeg, 2000. (Zalai gyűjtem., 50.) – Zalai millennium. Zalaegerszeg, 2000.