Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zólyom


Zólyom, Altsohl, Veterozolium, Zvolen, v. Zólyom vm. (Zvolen, Szl.): 1. vár. Régi vára már a tatárdúlás (1241–42) előtt állt, egyes források szerint a honfoglalás után épült. Ovális falgyűrűből és központjában egy négyszögű toronyból állt. Később ettől D-re alsóvár is épült. Pusztavár néven emlegetik, romjai a várostól DNy-ra találhatók. A mai vár elődjét 1350 k. I. Lajos kir. építtette. 1440 u. a husziták tartották megszállva. 1449: Hunyadi János sikertelenül ostromolta. Főbb birtokosai a Balassa, Dersffy és Esterházy családok voltak. Bocskai, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is bevették. A Thököly- és Rákóczi- szabharc idején többször gazdát cserélt. A téglalap alakú belső várat kerek tornyokkal és négyszögű kaputoronnyal erősített külső fal védte. A várost is fal övezte. Ma helyreállítva áll. – ~ közp-jától 8 km-re ÉK-re van az egykor önálló község, →Zolna. 2. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben, majd a v. besztercebányai egyhm-ben. Plébániái 1904: Búcs, Gyetva, Miklósfalva, Nagyszalatna, Ocsova, Ternye, Végleshuta. – 3. plébánia. 1244: már létezett. Tp-át Árpádházi Szt Erzsébet tit-ra sztelték. Egyhajós kőépület, sztélyében háromoldalú apszissal s egy szélesebb és egy keskenyebb bordás keresztboltos szakasszal, Ny-i toronnyal. A hajót a 17. sz-ban átépítették, háromfelől árkádokon nyugvó galériák szegélyezik, mennyezete bordahálós dongaboltozat. Az orgonakarzat árkádjai mögött három, gótikus csillagboltozat és gótikus lépcsőajtó. – Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1673: alapították újra. Akv. 1643-tól. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: szl. – Filiái 1917: Mátyásfalva, Újmogyoród.– Lakói 1991: össz. 41.984, m. 252 (0,60%); 2001: össz. 43.789, m. 218 (0,50%). **

Varjú 1932:204. – Vártúrák III:240. – Borsodi Levtári Évkv. V:134. (Zolnay László: A Balassák és a Felvidék) – Némethy 1894:438. – Gerecze II:1076. – Schem. Neosol. 1912:48. – Divald 1999:462.