Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zágráb


Zágráb, Zagrabia, Zagrabien, Agram, Zagreb: 1. Horvátország fővárosa. – Neve a horvát za grebom potoka Medvescaka, ‘a Medvescak patak partja mögött’ helymeghatározásból rövidült. A római birod-ban Andautonia folyami kikötő, kereskedelmi központ a Száva jobb partján, 7 km-re Velika Goricától. A 6. században a horvátok foglalták el a területet. – 1093: alapították a →zágrábi püspökséget felépítették a Szt István-szegyh-at. A káptalandomb mellett alakult ki Gradec, a polgárváros. 1242: a tatárok feldúlták a vidéket. IV. Béla Gradecnek, a horvát bán és a várispán székhelyének szab. kir. városi rangot adott. 1300: itt koronázták meg először Károly Róbertet, 1383: itt végezték ki a Horvátiak lázadásának néhány résztvevőjét, 1385: itt fogadta Kis Károly a horvát főurak hódolatát. 1368: ~ban 300 házat és 2810 főt írtak össze. – 1466: Mátyás kir. a török veszéllyel szemben megerősítette a káptalandombot. 1558: ült össze Horváto. és Szlavónia küldöttsége, a szábor, amelyen a török elleni védekezés volt a fő téma, s kimondták, hogy Gradec a királyság fővárosa. – A török időkben közvetlen ~ közelében húzódott az országhatár, ezért a főváros Varasdra költözött. 1624, 1645, 1674 és 1706: tűzvész pusztított a városban. 1669-ben I. Lipót király megalapította a ~i egyetemet. 1742: 560 házat és 5600 főt írtak össze. 1750: megalapították az első manufaktúrát, s a vállalati forma a 19. sz. közepére teljesen kíszorította a céheket. – 1767: a horv. kir. tanács Varasdról újra ~ba helyezte át a fővárost. 1784: 695 házban 7000 fő lakott. 1786: jelent meg az Agramer deutsche Zeitung, 1835: a Novine horvatske i Danica horvatsko-slavonsko-dalmatinska. 1796–1804 építették a városi kórházat. 1840-ben tartották az első horvát nyelvű színi előadást. – 1850. IX. 7: cs-i pátens Gradecből, Káptalandombból és Nova vesből megalapította ~ városát, mely 1852-ben a →zágrábi érsekség székhelye lett. 1874-ben alapították az egyetemet. 1941. IV. 10: ~ a Független Horvát Állam, 1991: Horvátország fővárosa lett. – 2. Szerzetek. a) A domonkosok Szt Miklós-ktora már a tatárjárás előtt fennállt. 1241: a pápa a tatár veszedelem idején az alperjelt bízta meg a menekülő királyi család támogatásával. Két domonkos zágrábi püspök, Gazotti Ágoston (1303-22) és Corvoi Jakab (1322-26) kormányzása alatt a domonkosokéhoz hasonló szertartást honosodott meg az egyhm-ben, és az a 19. sz. elejéig használatos volt. 1473: az egyre fenyegetőbb török veszedelem miatt Mátyás kir. és a Szentszék engedélyével a város védettebb Gréc (civitas Montis Grecensis, Gric) részbe költöztek, a már régen tulajdonukban levő Szt Katalin-kpna mellé. Az új ktort is arról nevezték el. 1569: megszünt a domonkosok m. provinciája. – b) pálosok →Zágrágbremete. – c) ciszterciek. 1257 e. Péter ~i főesp. a város közelében a Száva egyik szigetén (mely Egyedről, az ott álló Szt Jakab-tp. alapítójáról kapta a nevét) ktort és tp-ot épített Szűz Mária tiszt-ére, és a ciszt-eknek adta. 1274: apátság lett, és ekkor Landstrass (Kostanjevica) apátja átadta az atyaapáti jogot Viktring apátjának. 1315 e. a ciszt-ek a szigetről átköltöztek a vár alatt épült Szűz Mária-tp. mellé, a szigetre pedig egy időre apácák telepedtek. 1347: 15 pp. búcsúkiváltságot adott a monostornak. 1476: török támadás fenyegette. 1510: a pápa megengedte, hogy védelmi érdekből a szegyh. melletti Szt Imre-plébtp-ot lebontsák és a pléb-t a már csaknem elhagyott ciszt. monostorba helyezzék át. A régi épületekből részlet sem ismeretes. Helyén a 18. sz: épített Szűz Mária-tp. áll. 1513-ból részletes leltár maradt a monostor ingóságairól és okl-eiről. Az utóbbiaknak kb. fele megmaradt. – d) A ferencesek első említésekor, 1323: a ~i guardián megbízást kapott a pécsi pp-től. Ktoruk, amely a Kaptol városrészben, a szegyh-tól kissé É-ra a mai helyén állt, 1375–1444: számos adományban részesült. 1425 Albeni János szlavon bán 80 Ft-ot hagyott a barátokra, amelyért egy malmot vásárolhattak. A zágrábi pp-ök közül 1433: Albeni János 50, 1499: Túz Osvát 25 forinttal segítette őket. 1438: Szt Ferenc-tp-uk részére búcsúengedélyt kértek a pápától. 1600 k. a ktor elnéptelenedett, bosnyák ferencesek akarták megszerezni. 1607: Draskovics ferences provinciális visszaszerezte a mariánusoknak. 1640: leégett, de az Erdődy család tagjainak támogatásával helyreállították. 1654: a ferencesek 7 szlavóniai kolostora a zágrábi vezetésével kivált a mariánus rtart-ból és önálló kusztódiát, majd tartományt alkotott. 1659–81: a horvát rendtartománnyal kellett egyezkedniük az alamizsnagyűjtés területe felől. – e) A jezsuiták 1606-ban a város hívására érkeztek. 1607: 6 o-os gimn-mot nyitottak. – f) A klarisszák kolostorát 1646: alapították. 1782: II. József feloszlatta. – 3. Lakossága: 1857: 16.657, 1890: 40.298, 1921: 108.674, 1931: 185.000, 1948: 290.667, 1961: 430.802, 1981: 650.000 fő. 2001: 716.344 horv., 18.811 szerb, 6204 bosnyák, 3225 szlovén, 1946 cigány, 841 magyar, 813 cseh, 277 olasz, össz. 779 145 fő. Vallási megoszlás: r. k. 87%, prot. 5%, iszlám és ortodox 2%, ateista 3,5%. H.F.L.–**

Schem. Lad. 1865:11. – Gerecze II:1114. – Hervay 1984:200. –

Mészáros 1988:275. – Dobronić, Ljelja: Biskupski i Kaptolski Zagreb. Zágráb, 1991.