Magyar Katolikus Lexikon > W > Werbőczi


Werbőczi István (Verbőc, Ugocsa vm., 1458 k.–Buda, 1541. okt. 13.): nádor, jogtudós. – Köznemesi család sarja. Jogot talán a pozsonyi egy-en, v. a domonkosok budai főisk-ján tanult. Első feleségétől született családja fiágon a 16. sz. végén kihalt, 2. feleségét, Herzcegh Katalint 70 é. korában vette nőül. – 1482: a →királyi kancellária registratora, az okl-eket a „kir. kv-ekbe” vezette (több okl-en kézjegyével ellátott följegyzés). 1492. III–IX. a krakkói egy. hallg., majd a kir. törvszék jegyzője. – 1498: a kúria jegyzője és egyidejűleg Szobi Mihálynak, az ogy. köznemesi ellenzéke vezetőjének jogtanácsosa. 1498: birtokokat kapott Szobitól szolg-aiért. 1502: Szentgyörgyi Péter orsz-bíró és erdélyi vajda, 1510: Szapolyai János →ítélőmestere lett, az ő érdekében fogalmazta meg az 1505. é. rákosi határozatot a nemz. kirságról, amiért jutalomképpen jobbágyportánként 2 dénár adót szavazott meg számára az ogy. – Mint a köznemesi párt vezére az orsz. leggazdagabb főurának uralmi céljait támogatta a Habsburgok trónigényeit előmozdító udvarral és főnemesi párttal szemben. Szapolyai mellett volt akkor is, amikor az 1514: a Dózsa parasztlázadást leverte, ~ adott tanácsokat a győzelem pol. kiaknázására. A fölkelés leverésében késedelmes II. Ulászló kir. ellen elkeseredett nemesség hangulatát csillapította, hogy Szapolyai házassági tervét a kir. leányával, Anna hgnővel előmozdította. E tervek ugyan meghiúsultak, de az ekkor már jogi tudása és szónoki képességei miatt nagyhírű ~t a kir. 1516: →személynökké nevezte ki. 1518: Velencében és Rómában a tör. ellen akart segítséget szerezni, s elérni, hogy Ulászló fiát, Lajost a cs. trón elérésében támogassák. 1521: a m. rendek követe a wormsi, 1522: a nürnbergi birod. gyűlésen, hogy a tör. ellen támogatást eszközöljön ki a ném. rendeknél. Wormsban Lutherrel is találkozott, de hasztalan iparkodott tanai visszavonására bírni. – Mint Szapolyai pártjának vezetője, támadásaival 1523. V: elérte Báthory István nádor letételét, akit a kir. csakhamar visszahelyezett méltóságába. – 1525. VI. 6: ~ gyújtó beszédének hatása alatt a köznemesség kikényszerítette Báthory letételét és ~ nádorrá kinevezését. 1526: az ogy-en fölülkerekelő főnemesi párt ~t Szobi Mihállyal együtt száműzte, vagyonát elkobozta. Közben ugyanis ~ az orsz. egyik leggazdagabb birtokosává vagyonosodott. Több ízben kért és kapott a koronára visszaszállt birtokokat. Magánosoktól is sokat szerzett bonyolult peres ügyek intézéséért járó jutalom fejében; öröklési szerződésekkel is jutott ingatlanokhoz. – 1526 u. nagy sikerrel működött régi pártfogójának, Szapolyai Jánosnak kir-választása érdekében, aki kancellárjává nevezte ki, s ~t többször a portára küldte követségbe, ahol megkedvelték. Buda elfoglalása után 1541: a szultán a m-ok főbírájává nevezte ki, de 2 hónap múlva meghalt, vsz. megmérgezték. – Fő műve, a Tripartitum opus juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae, a Hármaskönyv. A feudális jogrendszert a köznemesség szempontjából kodifikálja. Bev-e (vsz. külföldi források alapján) a legfontosabb jogi fogalmakat, cselekményeket definiálja. A Hármaskönyv formálisan nem emelkedett törvényerőre, mert bár ~ azt az ogy-nek bemutatta, s az el is rendelte átvizsgálását (1514:63. t.c.), az szentesítésre, mint törvénykönyv, a főnemesség ellenállása miatt sohasem került. Ennek ellenére „szokásjogi” forrásként 300 é. át törvényként használták. – A művet maga ~ Bécsben 1517: kinyomatta. 400 é. alatt 51 kiad-t ért meg. M-ul 1565: Veres Balázs Debrecenben adta ki, majd ném-ül, horvátul, újgörögül stb. is kiadták. Legutóbb: ~: Tripartitum. Lat.–m. Bp., 1990. **

Palugyay Imre: ~ rövid életrajza. Pest, 1842. – Csiky Kálmán: ~ és Hármaskönyve. Bp., 1899. – Fraknói Vilmos: ~ életrajza. Uo., 1900. – Félegyházy József: W. hármaskv-e és a kánonjog. Bp., 1942. – Csekey István: ~ és a magyar alkotmányjog. Bibliográfiával. Kolozsvár, 1942. – Eckhart 1946:189.