Magyar Katolikus Lexikon > V > virágszőnyeg


virágszőnyeg: →Úrnapján az Oltáriszentség tiszteletére virágokból és virágszirmokból rakott, liturgikus szimbólumokkal díszített szőnyeg a templomban vagy a szabadban. – A ~ a Jeruzsálembe bevonuló Úr Jézus elé lerakott ruhákra, ill. zöldellő v. virágzó ágakra emlékeztet (→virágvasárnap). Az →úrnapi körmeneten a monstranciában jelenlévő és a templomból a világba induló Jézus Krisztus számára készült; virágszirmot is hintenek eléje, elkészült ~re a hívők nem lépnek rá. – A ~ek →virága az újjászületés és az örök élet jelképe. A kk. elején nálunk még nem használtak monstranciát, ezért az Oltáriszentséget kehelyben vitték, kíséretében az ereklyetartókat virággal díszítették föl, de már ekkor is hintettek az Oltáriszentség elé rózsát és más virágokat. Később ált. lett a fehérruhás márialányok kezéből sziromszórás a Szentség előtt. – A Württenbergből települt Budaörs és Budakeszi magyarosodó, de ném. hagyományait is őrizgető népe ~et készít az úrnapi felvonulás számára. Szerényebb formában él a szokás Budafokon, Törökbálinton, Csömörön, Szigetszentmiklóson stb. is. – A ~ készítésének egyes helyeken hosszú időre visszamenő hagyománya van. Gondosan megtervezett minta szerint a sátrak (4 oltár) elé, a körmenet útvonalán és a tp-ban raknak gazdag szimbólumú ~eket. A szárazabb virágokat (szalmát, füveket, rezgőket, mohát stb.) napokkal korábban gyűjtik a ~ alapozására, a friss virágokat az Úrnap hajnalán, olykor az előtte való éjszakán szedik. Ált. kialakult, ismétlődő rendje van annak is, egy-egy család a ~ mely részét készíti el, milyen formát rak ki stb. Készítésében a gyermekek is részt vesznek. Sajátságos hagyomány, hogy a virágszőnyeget nem hordják szét. Mindaddig megmarad, amíg az eső szét nem áztatja, a szél el nem fújja, vagy az ég madarai föl nem csipegetik. **